Lecserélte a zárat, mert nem fizetett a bérlő – Mihez van joga a lakás tulajdonosának?

Amennyiben a kiadott lakásba beköltözve az albérlő nem fizeti ki a szerződésben szereplő lakbér összegét, a tulajdonos több módon felléphet a jog szerint. A helyzetet ezekben az esetekben a felhalmozott közműtartozás vagy bérleti díj elmaradásán felül a feszült viszony is nehezíti, ami létrejön.

Ha nem fizet az albérlő

Amikor valaki kiadja a lakását, tisztában kell lennie azzal, hogy a viszonylag egyszerűnek tűnő kiindulóhelyzet bármikor komoly procedúrákat jelentő folyamattá válhat. Ehhez semmi más nem kell, csak egy albérlő, aki valamilyen oknál fogva nem tud vagy nem akar fizetni.

A jog, bár nyilvánvalóan megadja a kereteket, nem biztos, hogy mindig egyértelmű mindenki számára. A kérdés az, hogy mit lehet tenni ilyenkor azontúl, hogy a lakástulajdonos felmondja a bérleti szerződést.

Hallani olyan esetekről, amikor a bérlő nem költözik el a felmondási idő leteltével sem, és ez nem feltétlenül egyik napról a másikra megoldható helyzet. Mostanában ezért sokan már csak közjegyző előtt írnak alá bérleti szerződést, mert ezzel közvetlenül végrehajhatóvá válik minden szerződésben foglalt dolog, és elkerülhetők a hosszas bírósági procedúrák.

A végrehajtó ezekben az esetekben kiköltöztetheti a bérlőt, akár rendőrségi segítséggel, valamint behajthat minden meg nem fizetett tartozást. Természetesen a közjegyzői okiratba foglalásnak némi díja van, amit sokszor úgy intéznek el a bérbeadók, hogy a szerződés létrejöttekor kifizettetik azt a bérlővel – nem túl korrekt módon.

A bérleti jogviszony azonban egy bérleti szerződéssel létrejön a közjegyző közreműködése nélkül is, a benne foglaltak szerinti felmondási idővel. Kérdés, mit tehet így a tulajdonos, ha elmarad a közjegyzői okiratba foglalás, ám a felmondási idő leteltével nem hajlandó kiköltözni a bérlő, akinek egyébként közüzemi, vagy elmaradt bérletidíj-tartozása van.

A bérleti szerződés ilyenkor is irányadó, vagyis ha abba nem foglaltak bele a kiköltözés és lakás kiürítésére vonatkozóan semmit, akkor a bérbeadó bírósághoz fordulhat, és kiürítési pert kezdeményezhet. Bár a helyzet már többnyire elég feszült, attól mégis érdemes távol tartania magát, hogy önkényesen visszafoglalja a saját lakását, ugyanis ha ezt valaki megteszi, a bérlő a jegyzőhöz fordulhat, és birtokvédelmet kérhet.

A jog ezzel együtt többféle megoldást kínál a tulajdonos számára, hogy valahogy rendezni tudja a helyzetet, és rábírja a bérlőt a fizetésre, kiköltözésre. Közüzemi tartozás esetén például elméletileg jogában áll a közművekhez való hozzáférést megszüntetni, hivatkozva arra, hogy a bérbeadó nem köteles a bérlő helyett fizetni. Ugyanis a bérlőnek jogában áll a saját nevén is szerződést kötni a közművekkel.

Ha a bérleti díjban van elmaradás, akkor a tulajdonosnak zálogjoga keletkezik a bérlő ingóságain a meg nem fizetett díj erejéig. Ez praktikusan azt jelenti, hogy zárat is cserélhet a bérlő tudta nélkül. Természetesen a zárcserét abban az esetben, ha a bérlő az ingatlanban lakik, úgy teheti csak meg, ha biztosítani tudja a bérlő ki- és bejárását az ingatlanba, és annak használatát.

Tehát a helyzet akkor sem teljesen reménytelen, amikor elsőre annak látszik, a jog adta lehetőségekkel érdemes lehet élni, ha nincs békés úton megoldás. Aki nem akar közjegyzőhöz fordulni szerződéskötéskor, az mégis akkor jár a legjobban, ha a bérleti szerződésbe mindent belefogalmaz. Ennek megfelelően rendelkezik a lakásból való kiköltözés és kiürítési kötelezettségről és a zálogjogról is, amit nem fizetés esetén érvényesíthet.

(Képek: Getty Images Hungary)

• albérlet
• jog
• jogok
• bérlő
• Otthon