Mihez van jogod a közös képviselővel szemben?

Ha társasházban élsz, akkor bizonyára tisztában vagy azzal, hogy - a lakásokon kívül - az ereszcsatornától a pinceajtó kilincséig minden közös tulajdon. A közös képviselő feladata - többek között -, hogy a közös tulajdon kapcsán felmerülő gazdasági, pénzügyi és adminisztrációs feladatokat koordinálja.

Az ő felelőssége például, hogy lebonyolítsa a közgyűléseket, könyvelje a beérkező közös költséget, irányítsa és megszervezze a karbantartási munkákat, kidolgozza a különböző szabályzatokat, és figyelje a pályázatokat. Munkájának színvonala nagyban összefügg azzal, milyen a társasház állapota, hogyan alakul annak anyagi helyzete. A közös képviselő, valamint a lakók jogait és kötelezettségeit a társasházi törvény szabályozza, melynek 2010-től hatályos változásairól érdemes többet megtudnod. Bizonyos módosítások ugyanis téged is érinthetnek.

Rosszul végzi a munkáját a közös képviselő?

Sokat remélhetnek a társasházi törvény 2010. január 1-től életbe lépő módosításaitól azok a tulajdonosok, akik eddig kemény falakba ütköztek, amikor megpróbálták felemelni a szavukat a közös képviselő - adott esetben alacsony színvonalú - munkájával kapcsolatban. Eddig a lakóközösség csak a közgyűlés döntése alapján, közösen tudott fellépni a közös képviselővel szemben, ami - tekintettel egyik-másik tulajdonos aktivitására - nem túl egyszerű feladat.

A jövőben, ha valamilyen szabálytalanságot észlelsz a társasház működésével kapcsolatban, akkor nem kell egyenként meggyőzni az összes lakót arról, hogy a közös képviselő hanyagul végzi a munkáját. 2010. január 1-től a társasházak működésének törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.

Ha a jövőben szabálytalanságot észlelsz, vagy nem tudod eldönteni, hogy egy közgyűlési határozat törvényileg sérelmes-e, vagy sem, akkor a többi lakó beleegyezése nélkül, akár teljesen egyedül is felkeresheted az ügyészséget. Az ügyészség, ha a törvényesség másképpen nem biztosítható, a bírósághoz fordulhat. Az ügyész keresete alapján a bíróság megsemmisítheti a közgyűlés törvénysértő határozatát, összehívhatja a társasház közgyűlését, vagy az ellenőrzésre felügyelő biztost rendelhet ki.

Szigorúbb pénzügyi felügyelet

Arról, hogy a közös költség biztosan jó helyre kerüljön, további, a pénzügyi felügyeletet szigorító intézkedéseket vezettek be.
Ha a közösség éves pénzügyi forgalma eléri vagy meghaladja a tízmillió forintot, vagy a lakások és helyiségek száma eléri vagy meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság feladatellátásának segítésére minimum mérlegképes könyvelő vagy ennél magasabb számviteli képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni.

A törvény értelmében a gazdasági ellenőrzést segítő személy nem lehet a társasházban tulajdonostárs, haszonélvező, más használó, a közös képviselő vagy a számlálóbizottság tagja. A gazdasági ellenőrzést végző - a lakóközösségtől független - szakember feladata, hogy kontrollálja, és, ha szükséges, éves beszámolójában tájékoztassa a lakókat a társasház anyagi helyzetét veszélyeztető tényekről, melyek például a társasházi tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatják maguk után.

Nem fizet közös költséget a szomszéd?

A társasházi törvény változásainak értelmében ezentúl nem csak a nemtörődöm közös képviselővel szemben tud könnyebben fellépni a lakóközösség. A törvény újraszabályozza a hátralékot felhalmozó lakók ügyét is. Ez fontos lépés lehet a lakóközösségek életében, hiszen eddig, ha egy lakó fittyet hányt a közös tulajdon kapcsán felmerülő költségek rendszeres fizetésére, akkor kis túlzással a többi, becsületesen és rendszeresen fizető lakó tehetetlen volt a fizetési hajlandóságot nem mutató szomszédokkal szemben.

Eddig hiába próbált meg például pert indítani a társasház kezelője. Ha a hátralékot felhalmozó lakó nem tartózkodott otthonában, és nem vette át az erről szóló értesítést, akkor egész egyszerűen nem lehetett ellene pert indítani.

Ez 2010-től megváltozott: a jövőben, ha valaki a kisujját sem mozdítja a fizetési felszólításokra, és legalább hat hónapig elmarad a közös költség fizetésével, akkor bírósági eljárás indítható ellene, függetlenül attól, hogy sikerült-e kézbesíteni a bírósági értesítést, vagy sem. Az adósságot felhalmozó - és ennek következtében a többi lakó költségeit is megnövelő - lakók ügye akár végrehajtással is zárulhat.

• lakás
• jogok
• törvény
• társasház
• Otthon