Mekkora a különbség az áramszolgáltatók között?

Akármennyire kicsi háztartást vezetsz is, energia nélkül nem boldogulhatsz. Ha tetszik, ha nem, a villanyszámla a rezsiköltség fix része, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne lefaragni belőle!

Abban biztos egyetértünk, hogy a lakossági fogyasztókra kikalkulált áramtarifákon és úgy általában a villanyszámlán bizony nem egyszerű eligazodni, főleg akkor nem, ha a világpiaci és hazai árváltozások egyik hónapról a másikra alaposan átrendezik a sorokat.

Új lakossági tarifa lépett életbe

Változásokból sajnos idén sincs hiány, alig telt el egy hónap az évből, máris az áram drágulásával kell szembenéznünk. Ennek legfőbb oka, hogy  idén január 1-jétől módosult az áramszolgáltatás rendszerhasználat díja, valamint a villanyszámlában fizetendő, ÁFA alapot nem képező pénzeszközök értéke.

A fent említett két tétel a fogyasztónak kiszámlázott végösszeg része. Az egyetemes szolgáltatási termékár az alap, erre jön még a rendszerhasználati díj - az energia alapú rendszerhasználati díj és az elosztói alapdíj -, mindezek ÁFA-ja, valamint a villanyszámla befizetésével együtt járó egyéb tételek.

Ez utóbbi költség az, ami a számlákon pénzeszközök megnevezés alatt fut, és ahová olyan rejtélyes díjak
tartoznak, mint a szénipari szerkezetátalakítási támogatás vagy a kedvezményes árú villamosenergia-támogatás.

Az újonnan hatályba lépett törvény a négy egyetemes lakossági szolgáltatóra eltérő rendszerhasználati díjat állapított meg, mellyel a lakossági áram tarifája általánosan emelkedett.

Szolgáltatónként eltérőek a díjak

A drágulás tehát mindenkit érint, de nem egyforma mértékben. Az Magyar Energiahivatal azt is kiszámolta, hogy mely szolgáltató ügyfelei járnak a legrosszabbul. A hivatal tájékoztatója alapján az áram teljes ára az ÉMÁSZ-nál, vagyis az Észak-magyarországi Áramszolgáltatónál nőtt a legnagyobb mértékben, 5,5%-kal.

Őt követi az EDF DÉMÁSZ, vagyis a déli régió áramellátója 3,8%-os növekedéssel, majd az E.ON és az ELMŰ zárja a sort 3,7 %-os és 3,2 %-os tarifaemelkedésével.

Forintosítva azonban az E.ON ügyfelei járnak a legjobban, nekik ugyanis átlagosan csak havi 232 forinttal kell majd többet fizetniük, míg az ÉMÁSZ-hoz tartozók számíthatnak a legnagyobb, átlagosan 513 forintos többletköltségre a hó végén.

Az ELMŰ és az EDF DÉMÁSZ havi 365 és 244 forinttal fog többet kiszámlázni fogyasztóinak. A tavalyi átlagdíjakhoz viszonyítva ez éves szinten körülbelül 3700 forintos pluszkiadást jelent majd háztartásonként.

Lehet-e és érdemes-e váltani?

Az energiaszektor 2003-as liberalizációja óta a fogyasztók tulajdonképpen szabadon válthatnak szolgáltatót, mégis inkább csak a vállalkozások élnek a lehetőséggel, mivel ők egy okos húzással akár 20%-ot is spórolhatnak.

Lakossági ügyfélként téged a területileg illetékes szolgáltatóhoz köt az egységesített szerződéses jogviszony, így először nála kell érdeklődnöd. Szolgáltatóváltás esetén első lépés a régiódon belüli lehetőségek feltérképezése, vagyis annak kiderítése, hogy vehetsz-e más kereskedőtől áramot a közüzemi szolgáltatódon kívül.

Ha igen, kérj a cégtől ajánlatot, és kalkuláld ki, megéri-e váltanod. A hazai villamosenergia-szolgáltatók és kereskedők listáját itt találod meg. Érvényes szerződésedet 30 napos felmondási idővel tudod megszüntetni, ezután kötheted meg új szolgáltatóddal az új elosztói szerződést: a hálózatcsatlakozási és a hálózathasználati szerződést.

A Villamosenergia Társaság honlapja szerint a szolgáltatóváltásnak nincs külön költsége, de elég sok ügyintézéssel jár. A váltás maga egyébként nem túl látványos, marad a régi villanyórád, csak ezután az új kereskedőhöz fut be a fogyasztásod.

A versenypiacon egyébként szabad megállapodások vannak, ezért a szerződés lejárta után akár vissza is térhetsz az egyetemes áramszolgáltatóhoz.

• villanyszámla
• lakás- és pénzügyek
• rezsicsökkentés
• Otthon