Ez a legolcsóbb fűtési módszer

Télen, a számlákat meglátva és a költségeket számolgatva sokan elgondolkodnak azon, hogyan alakíthatnák át fűtési rendszerüket úgy, hogy kevesebbet kelljen fizetni a melegért.

De vajon tisztában vagy vele, melyik módszer mennyire éri meg? Összegyűjtöttük a legelterjedtebb lehetőségeket, illetve az adatokat, melyekből kiszámolhatod, neked melyik a legmegfelelőbb.

Áram

Ha megfordult a fejedben, hogy árammal fűtesz, akkor felejtsd el a takarékoskodást, ugyanis jelenleg ez a legkevésbé gazdaságos módszer, főleg, ha hagyományos berendezésekkel rendelkezel. Egy gigajoule-nyi hőmennyiség ugyanis körülbelül 11 ezer forintba kerül. A hagyományos radiátorok és hősugárzók általában akkor is zabálják az áramot, ha éppen termosztáttal látták el, illetve energiatakarékosnak hirdetik őket.

Ha mégis az áram mellett teszed le a voksod, korszerű megoldás lehet a hőszivattyú, mely a talaj hőtároló képességét használja. A szondás hősszivattyúval körülbelül 2700 forintért állíthatsz elő egy gigajoule-t, ennek beépítési költsége viszont elég magas, általában milliós tétel.

Földgáz

A földgáz a középmezőnyben helyezkedik el, a legtöbb társasházat ezzel fűtik. Leginkább akkor érdemes alkalmazni, ha könnyen rá lehet csatlakozni a vezetékes földgázra, ha ugyanis tartályos vagy palackos propán-bután gázt használsz, már kevésbé kedvező a helyzet.

A gáz előnye lehet a fával szemben az egyszerűsége, hátránya viszont, hogy az ára központilag szabott. Egy gigajoule-nyi hőmennyiséghez szükséges, vagyis körülbelül 29 köbméter vezetékes gáz ára a 10%-os árcsökkentés után nagyjából 2800 forintra jön ki. A tartályos gázból ugyanennyi körülbelül 7000 forint, a palackos pedig ennek nagyjából kétszerese.

Szén

A széntüzelés nemcsak az árának köszönhetően van kiszorulóban, hanem azért is, mert kevésbé környezetbarát. A gáznál ugyan olcsóbb, mert feketeszénből 40 kilogrammra van szükséged 1 gigajoule-hoz, ami körülbelül 2200 forint, a barnaszén pedig 1900 forint körül kapható, de 70%-osnál alacsonyabb hatékonyságú berendezéssel nem érdemes használni.

Spórolós tippek egy szakértőtől

Ha szeretnél spórolni a fűtésszámlán, nézd meg a videót, és fogadj meg tippeket egy szakértőtől!

Fa

Az árversenyből a fa került ki győztesen, mint a leggazdaságosabb fűtési mód, bár elsősorban a családi házakban lakók tarthatnak rá igényt. Van, aki a kazánt, míg más a kályhát részesíti előnyben, manapság mindkettőből nagy a választék. A cserépkályha nagy népszerűségnek örvend, nem véletlenül, hiszen sokáig tartja a meleget.

Egy gyengébb hatásfokú fatüzelésű kazánban 110 kilogramm fa elégésével keletkezik 1 gigajoule hőmennyiség, ez körülbelül 2200 forintba kerül. Ha viszont már 60%-os hatásfokú berendezést használsz, a 20%-os nedvességtartalmú fából 67 kilogramm is elég, ez 1500 forint körül kapható. Ezért sem a fán, sem a berendezésen nem érdemes spórolnod, mert még így is a legolcsóbban jössz ki.

A fatüzelés alternatíváját jelentheti a jövőben a mezőgazdasági hulladékból készült biobrikett és a pellet is, melyeket rudak formájában csomagolnak. A pellet azonban egyelőre a legdrágább fűtési mód, és speciális pelletkazánra van szükséged hozzá, ezek a kazánok viszont többnyire automaták.

A cikkben szereplő adatok az ingatlanmagazin.com oldaláról származnak.

Te mivel fűtesz?

• fűtés
• olcsó
• spórolás
• lakás- és pénzügyek
• rezsicsökkentés
• Otthon