Szeretnél féláron lakást?

Az ingatlanszerzésnek létezik egy speciális formája, amelynek során akár fele annyiért is saját otthonhoz lehet jutni.

A különböző árveréseken nem mellékesen a piaci árnál jóval olcsóbban szerezhetsz házat, lakást, bár igaz, hogy Magyarországon e körben gondok vannak a tényleges "esélyegyenlőséggel", és az árverések kapcsán folyton folyvást felröppen a "lakásmaffia"kifejezés is.

Maffia?

A magyarországi ingatlanárverések kapcsán hosszú évek óta folyamatosan felmerül a lakásmaffia kifejezés annak jelzéseként, hogy csupán néhány tucat ember uralja az árveréseket. Sajnos ez valóban így is van, ám a hölgyek és urak az eljárást nem zavarják, szépen, illedelmesen licitálnak, és hogy ismernék egymást, hogy előtte megbeszélték volna a koreográfiát? Ki képes ezt bizonyítani? És mit érne el vele?

Közhírré tétetik

Az ingatlanárverésekről bárki értesülhet. Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, melyben feltünteti a felek nevét, az árverés helyét és idejét, az ingatlan-nyilvántartási adatokat - többek között az ingatlan fekvésének helyét, a tulajdonosát, a terheket -, az ingatlan tartozékait, épületnél a jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát, az ingatlan becsértékét, az árverési előleg összegét, valamint az árverezők jogait és kötelezettségeit.

Nincs megkülönböztetés a tekintetben sem, hogy magánszemélyről vagy gazdasági társaságról van-e szó az árverezésre kerülő ingatlan tulajdonosának tekintetében. Ha olyan összegű fizetési kötelezettség áll fenn, amelynek értéke arányban áll az ingatlanéval, és a delikvens nem tud vagy éppen nem akar fizetni, továbbá sem inkasszó, sem pedig ingóárverés nem vezet eredményre, máris mehetsz licitálni, az árverési hirdetményre ekkor ugyanis szinte azonnal felkerül az adott ingatlan.

A hatóság nem bűnös?

A dokumentumot kihirdetik az adóhatóság, az ingatlan fekvése szerinti polgármesteri hivatal és a földhivatal hirdetőtábláján is, és legalább 15 napon keresztül, az árverést megelőző ötödik napig kell ott közhírré tétetni. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyébként saját hetilapjában is ismerteti, hogy mikor és mire lehet licitálni, az előre meghirdetett árveréseken pedig bárki megjelenthet. A végrehajtási törvényben ráadásul precízen, aprólékosan szabályozták az árverés menetét.

De akkor hol a gond?

A gond a mindennapi gyakorlatban van. A licitálás feltétele csupán annyi, hogy az ingatlan becsértékének 10%-át előlegként letétbe helyezd az árverés vezetőjénél, ami azonnal visszajár, ha vesztesként távozol az árverésről. Emellett igazolnod kell a személyazonosságodat, illetve a képviseleti jogosultságod. Az árverés megkezdésekor a végrehajtó az árverezőkkel közli az ingatlan becsértékét, tehát a kikiáltási árat, ismerteti az árverési feltételeket, majd felkéri az árverezőket ajánlatuk megtételére.
Ám ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat – és itt van a kutya elásva –, akkor azt fokozatosan lejjebb kell szállítani a becsérték feléig. Márpedig ha a licitálók megállapodnak egymással, hogy csupán pár jeles polgár fog "kamulicitálni", szorítva ezzel az összeget a törvényes(!) minimum felé, akkor nincs mit tenni, ráadásul egész egyszerűen bizonyíthatatlan és megakadályozhatatlan a háttérben működő csapatmunka.

Nincs ellenszer?

Akadt olyan országgyűlési képviselői előterjesztés, mely azt irányozta elő, hogy az ingatlanárveréseknél az önkormányzatok kapjanak elővételi jogot. Ez azonban hamvába holt, mert úgy találták, hogy alapvetően megkérdőjelezi az árverés intézményének alapelveit. Ezzel szemben az adóhivatalnál jelenleg van olyan elképzelés, mely szerint online lehetne licitlálni, mellyel - legalábbis egy ideig - elkerülhetők lennének az efajta "maffiajátékok".

Az ötlet jónak tűnik, bár számos technikai vonzata is van, az online árverés során a gyanútlan vevők mégsem érezhetik addig ismeretlen embertársuk forró leheletét a nyakukon, miközben lelkesen licitálnának a piaci árnál jóval, akár 50-30%-kal olcsóbb ingatlanra.

• vásárlás
• ingatlanpiac
• kedvezmény
• lakás- és pénzügyek
• Otthon