395 ezer forintodba fog kerülni jövőre: ekkortól változik meg egy fontos szabály

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a jövőben csak kondenzációs gázkazánra lehet majd használatbavételi engedélyt kapni, mely az MTI korábbi információi szerint a nem lakossági fogyasztók esetében szeptember 26-tól, lakossági fogyasztók esetében pedig jövő év első napjától érvényes.

A korábbi verziótól eltérő szabályokról szólnak azonban a legújabb hírek, melyek értelmében a kereskedők az uniós rendeletben megszabott szeptember 26. után is tovább értékesíthetik a hagyományos gázkazánokat a lakosság részére, melyeket legkésőbb 2016. július elsejéig kell üzembe helyezni.

Méltányosságból adtak még időt

A türelmi idő életbe léptetését, illetve a kormányrendelet erről szóló módosítását
Marczinkó Zoltán István, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára jelentette be a Világgazdaság és a Víz-, Gáz-, Fűtéstechnika Szaklap szervezésében létrejött szakmai konferencián, Budapesten, néhány nappal a szeptemberi határidő életbe lépése előtt. A kormány az épületgépész szakmai konzultációk és saját felméréseik elemzése után, méltányossági alapon határozta meg a türelmi időt.

A lakosságon kívüli szférában azonban tartani kell az uniós rendeletben meghatározott határidőt, vagyis 2015. szeptember 26. után csak kondenzációs kazánt lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni.

Mennyibe kerül a változás?

Az MTI korábbi információi szerint a minimum költség egy hagyományos, kéménybe kötött kazán esetében - annak 100 ezer forintos árával együtt - 245 ezer forint körül mozog, míg a teljes költség a legolcsóbb, 250 ezer forintos kondenzációs készülék esetén legalább 395 ezer forint.

Szakértők szerint a kondenzációs gázkazánok árai hamarosan visszaesnek a mostani hagyományos kazánok áraira, viszont a kazáncsere többe kerül, hiszen a kéményt alkalmassá kell tenni a friss levegő beszívására és az égéstermék együttes elvezetésére. Emellett a keletkező kondenzvíz elvezetéséről is gondoskodni kell.

Az Unió írja elő a szabályokat

Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra az üvegházhatású gázok kibocsátását és az energiafelhasználást 20-20%-kal csökkenti, a megújuló energiák részarányát pedig 20%-kal növeli. Ennek jegyében először a hagyományos izzólámpák gyártását szorította vissza, majd a háztartási gépek energiacímkézése következett, 2013-ban pedig sorra kerültek a fűtőkészülékek.

Az ekkor született uniós rendelet 2015. szeptember 26-ig engedi a 86%-nál rosszabb szezonális hatásfokú gáz-fűtőkészülékek fogalomba hozatalát, illetve üzembe helyezését. A 86%-os szezonális hatásfokot csak kondenzációs technológiával lehet elérni, amikor a kazán a füstgáz hőjét is hasznosítja.

Az uniós szabályozás a későbbiekben is folytatódik, 2018-tól a szilárd tüzelésű és az egyedi helyiségeket fűtő berendezések hatásfokára is szigorúbb szabályok vonatkoznak majd.

• fűtés
• lakás- és pénzügyek
• szabály
• kazán
• Otthon