Minden magyar háztartást érint ez az uniós szabály: ekkor lép életbe az MVM szerint

Az Európai Unió F-gáz rendeletének frissítései új korszakot nyitnak a fűtési-hűtési technológiák piacán. Megkezdődik a globális felmelegedést előidéző, magas GWP-értékű (globális felmelegedési potenciálú) hűtőközegek fokozatos kivezetése, amely nemcsak a gyártókat, de a vásárlókat is döntés elé állítja. Mire kell figyelni új hűtő-fűtő berendezés vásárlásakor? Mikor lépnek életbe az új szabályok, és kiket érintenek? Most érdemes beruházni, vagy jobb várni? Az MVM oldalán megjelent cikkben ezekre a kérdésekre adott válasz a szakember.

Klímagáz tiltás jön

Az F-gáz rendelet egyik fő célja az éghajlatváltozás mérséklése azáltal, hogy fokozatosan kivezeti a jelentős környezeti terheléssel működő magas GWP-értékű (Global Warming Potential) mesterséges hűtőközegeket. Ide tartoznak a fluorozott szénhidrogének, köztük az egyik legelterjedtebb R32 (GWP 675), amelyet ma számos hőszivattyúban és klímaberendezésben alkalmaznak. A szabályozás középpontjában a GWP-érték áll, ami azt mutatja meg, hogy egy adott gáz milyen mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez a szén-dioxidhoz képest.

A háztartásokban jellemzően alkalmazott berendezésekre vonatkozó forgalomba hozatali tilalmak:

2027. január 1-jétől az újonnan piacra kerülő,

• maximálisan 12 kW névleges teljesítményű hordozható (plug-in) beltéri légkondicionáló berendezések, monoblokkos légkondicionáló berendezések, egyéb önálló légkondicionáló berendezések és önálló hőszivattyúk esetén,
• egyúttal a 12 kW-nál nagyobb, de 50kW-ot nem meghaladó maximális névleges teljesítményű monoblokkos és egyéb önálló légkondicionáló berendezések és hőszivattyúk esetén,
• valamint az osztott (split) típusú hőszivattyúk és klímaberendezések esetén, amelyek teljesítménye ≤12 kW és töltetmennyiségük meghaladja a 3 kg-ot,

csak olyan hűtőközeg használható, amelynek GWP-értéke 150 alatti. Utóbbi esetben ez a szabályozás főként a levegő–víz hőszivattyúkat érinti, míg a lakossági levegő-levegő klímaberendezéseket még nem, mert azok jellemzően 3 kg alatti töltettel rendelkeznek. Új levegő-víz hőszivattyús rendszereknél tehát az R32 hűtőközeg (GWP 675) már nem lesz megengedett.

2029. január 1-jétől a 3 kg vagy annál kisebb töltetmennyiségű, – tehát minden lakossági osztott (split) típusú klímaberendezés esetén is – csak 150 alatti GWP-értékű hűtőközeg használható. Ez a változás már a levegő-levegő split klímákat is érinti, amelyek eddig mentesültek a szigorítás alól. Ekkortól tehát az R32 hűtőközeg (GWP 675) minden új klíma és hőszivattyú berendezésben tiltott lesz az EU területén, teljesítménytől és töltetmennyiségtől függetlenül.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:

• az R32-es hűtőközeg, amely jelenleg széles körben elterjedt a hőszivattyúkban és klímákban, néhány éven belül fokozatosan kiszorul az európai piacról.
• Az új vagy cserére szoruló berendezések esetében 2027-től már nem minden készülék lesz telepíthető R32-vel.
• A gyártók fokozatosan áttérnek az alacsonyabb GWP-értékű alternatívákra, így egyre több új modell jelenik meg környezetbarát hűtőközeggel.
• Az R32-re várható keresletcsökkenés egyúttal a közeg gyártási volumenét is csökkentheti, mely utántöltéskor a beszerzési költség növekedését eredményezheti.

A szigorodó szabályozás miatt a gyártók kénytelenek alacsonyabb GWP-értékű hűtőközegekre váltani. Az alternatívák kiválasztásánál fontos szempont a környezeti hatás, a biztonság és a technikai megvalósíthatóság.

A leggyakrabban felmerülő új hűtőközegek:

• R290 (propán) – természetes, rendkívül alacsony GWP-értékű (3), kiváló hatásfokkal működik, és egyre elterjedtebb a hőszivattyúkban.
• CO₂ (R744) – természetes alternatíva, amelyet főként ipari rendszerekben és speciális felhasználási területeken, például kereskedelmi hűtőrendszerekben alkalmaznak.

A lakossági szektorban ma az R290 hűtőközeg számít a legígéretesebb megoldásnak, hatékonyságával, alacsony klímakockázatával és egyre növekvő piaci elérhetőségével. , de hosszú távon költséghatékonyabbak, és az előre jelzett szabályozásváltozással kompatibilis. Az árkülönbség fő oka, hogy az R290-es modellek új, fejlettebb szériák, míg az R32-es gépek többsége már kifutó modell. Az új szériák fejlett, korszerű technológiákat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a magasabb energiahatékonyságot, a kiemelkedően magas előremenő vízhőmérséklet elérését, az alacsonyabb zajszintet, valamint a stabil fűtési teljesítmény biztosítását még hidegebb külső hőmérséklet mellett is. Ezen felül a termékdizájn is fejlettebb: egyre népszerűbb a hydrosplit kialakítás (kültéri monoblokk egység kompakt beltéri kezelőfelülettel, akár beépített HMV-tartállyal), valamint az esztétikus, modern megjelenés.

Azonban egyelőre még érdemes lehet R32-es klímát választani, ha valaki rövid távon keres költséghatékony megoldást, hiszen a 2029-es tiltás még viszonylag messze van. Ha levegő-víz hőszivattyút vásárolna: már 2027-től kezdve szigorú korlátozások vonatkoznak az R32-re, így érdemes már most R290-es készülékben gondolkodni, különösen azért, mert ezek a rendszerek jelentős beruházást igényelnek, és hosszú távra szólnak. Ráadásul a lakóépületek energiahatékonyságát célzó támogatások igénybevételével a beruházás saját forrásigénye jelentősen csökkenthető, ami még kedvezőbbé teszi az átállást.

Az új F-gáz szabályozás miatt a hűtő-fűtő berendezések kiválasztása nemcsak technológiai, hanem stratégiai kérdés is lett. Az R290-es rendszerek már most megfelelnek a jövőbeli előírásoknak, igaz, még valamivel drágábbak, de energiahatékony és fenntartható megoldást jelentenek. Mivel az R290 kezeléséhez nincs szükség F-gáz jogosultságra, és a töltőanyag jövőbeni elérhetősége várhatóan javul, ezeknél a berendezéseknél a karbantartási költségek hosszú távon kedvezőbben alakulhatnak.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• klíma
• hűtés
• fűtés
• háztartás
• európai unió
• szabály
• mvm
• hőszivattyú
• globális felmelegedés
• Otthon