Nem sütemény, háztípus: a 60-as évek kedvelt Kádár-kockáinak története
A kockaházak a falvak és a kertvárosok meghatározó elemei, sokakban keltenek nosztalgikus érzéseket, megítélésük ugyanakkor nem túl kedvező.

cubes
Ez is érdekelhet

Folyton eltapsolja gyermeked a zsebpénzét? Van megoldás! (x)

Hosszabbítsd meg a nyarat SZÉP-kártyával! (x)

Bemutatták a Tháliában a világ leghíresebb krimijét (x)

beauty and style

Nem kímélte a robbanás a divatházat: Elie Saab lélegzetelállító ruhákkal tért vissza »

6 sminkeszköz, amivel szépen formázható a ritka, kusza szemöldök: tökéletesítik a fazont és természetes hatást adnak »

72 éves nővel reklámoznak táskát: nem a kora miatt különleges, hogy modellnek állt »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A Kádár-kocka első hallásra talán valami krémes süteményfélére emlékeztet, ám távolabb nem is járhatna a valóságtól, aki édességre asszociál. Biztosan sokan tudják ma is, hogy egy háztípusról van szó, ami jócskán meghatározza a hazai falvak, illetve a kertvárosi részek képét, és az is valószínű, hogy rengetegen nőttek fel hasonló épületekben.

A szemlélő számára fantáziátlannak tűnő kockaházakba látszólag nem túl sok egyedi gondolat és kreativitás szorult, ezért sokan egyszerűen átnéznek felette. Országszerte rengeteg ilyen építmény található, a lakók rendre felújítják, átformálják és kibővítik őket.

Nem kocka, nem Kádár

Milyenek is a Kádár-kockák? Először is: nem kocka alakúak. Eredetileg körülbelül 100 négyzetméter alapterületű, komfortos, leggyakrabban egyszintes, sátortetős családi házak, amelyeknek az utcafront felőli homlokzatát két, ritkábban három ablak tagolja. A támogatott magánházak általában az utcai kerítéshez közel épültek, bár a járókelőknek imponáló, takaros kis virágoskertnek azért olykor jutott még hely az épület előtt. A külvárosi részeken, falvakban a '60-as évektől kezdve gombamód szaporodtak egészen a '80-as évek végéig, amikor a nagyobb, alpesi háztípus vált népszerűbbé. 

Utcakép Abaújváron.
Utcakép Abaújváron.
Fotó: Wikipédia/RI91

Az időszak, amikor ezek a kockaházak váltak uralkodóvá, egybeesik Kádár János hivatali idejével, innen származik az elnevezés. Az általános vélekedéssel ellentétben a politikusnak közvetlenül nincs köze hozzájuk, annyiban semmiképp, hogy nem központi rendelkezés értelmében épültek az egymásra megszólalásig hasonlító otthonok. A Kádár-korszak tömeges lakásépítési programjának meghatározóbb produktuma a lakótelepekbe tömörülő panelház volt, amely előregyártott vasbeton elemekből készült. Magyarországon az első kísérleti panel 1959-ben, Dunaújvárosban, az akkori Sztálinvárosban épült. A szovjet házgyári technológia részben továbbfejlesztett alkalmazásával csökkenthető volt a világháborúkat követő nagy lakáshiány. 

Dunaújváros, Római városrész, 1973.
Dunaújváros, Római városrész, 1973.
Fotó: Fortepan/Vizsnyiczai Erzsébet

A Kádár-kockák népszerűségének titka az egyszerű tervezhetőségben, kivitelezhetőségben és az olcsó alapanyagokban rejlett. A sátortető praktikus megoldásnak bizonyult a négyzet alaprajzú épületen, ami visszanyúlt a kétszobás kistisztviselői és munkásházak hagyományáig, modernségben pedig jócskán lehagyta a vályogtetős otthonokat. 

Egy kaptafára (?)

Sematikus volta miatt a köznyelv kissé gúnyosan vidéki panelekként emlegette az építményeket. A legvidámabb barakk lakói viszont nem elégedtek meg a teljesen sablonos megoldásokkal: az emberek viszonylag egyszerű és olcsó módot találtak arra, hogy egyedivé tegyék portájukat. A házak falán az egészen visszafogott színektől és mintáktól a legelképesztőbb, már-már geometrikus műalkotásokra hajazó kőporos festések, élénk csempedíszítések jelentek meg. Ez alapvető különbség az udvar felé forduló parasztházakkal szemben, hiszen a díszes Kádár-kockák az utca népét szólították meg. A kölni születésű, Magyarországon élő festőművész, Katharina Roters figyelmét megragadták ezek a homlokzatok, az országot bejárva izgalmas fotográfiákat készített róluk:

 Az eredmény, amely egy svájci kiadó által 2014-ben megjelentetett Hungarian Cubes című könyvben is megtekinthető, megdöbbentően változatos. A szürke, egy kaptafára készülő otthonok helyett egyre vidámabb és játékosabb házakkal találkozhat az olvasó. A faldekoráció szinte népművészeti magasságokig ér - mindenesetre a 20. század jellemző elemévé vált.

A cikk az ajánló után folytatódik

A kockaházak napjainkban még kevésbé kockák, mint amikor épültek. Hozzáépítések, kibővítések teszik őket élhetőbbé. Ingatlanhirdetésekben egyre-másra felújított, korszerűsített példányokba botlani. Tetőbeépítéssel és belső átalakításokkal változtatják, növelik az életteret. Egyes becslések szerint még ma is körülbelül 800 ezer hasonló ház áll az országban. 

Ilyen volt a panelélet a 70-80-as években: amikor még kaputelefonon csengettünk fel

Napjainkban is rengeteg, közel egymillió lakást magába foglaló panelház gyarapítja a hazai településeket, melyek túlnyomó többségét az 1970-es, 1980-as években húzták fel nagyszabású állami projektek keretében.

(Borító- és ajánlókép forrása: Indafotó/feren*_fs, Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény, Sándor György felvétele. Kép forrása: Wikipédia/RI91)

Ezt is szeretjük