Ezektől a színektől vagy folyton ideges

A szín a világ legizgalmasabb alapanyaga. Az ember az idők kezdete óta használ színeket területe kijelölésére és környezete dekorálására. A szín különös erővel bír: otthonod bármely megkopott részét azonnal kitisztítja, felélénkíti, javíthatja a hangulatát, és hatással van a közérzetre is.

Manapság teljesen magától értetődőnek tekinti az ember, hogy ezerféle szín veszi körül. A közérzetre gyakorolt hatás miatt azonban mégsem árt tudni, hogy az agyad miként érzékeli a színeket. Míg ugyanis néhány nyugtatóan hat, és harmonikus légkört teremt, addig bizonyos árnyalatok és színkombinációk kifejezetten zavaróak lehetnek.

Isaac Newton felfedezése

Isaac Newton fedte fel elsőként, hogy a színek a fényből erednek. Számtalan kísérletét követően rájött, hogy a fény különböző színekből tevődik össze, és, ha egy prizmán keresztül megtörjük a fényt, akkor megkapjuk a szivárvány hét színét. Az 1773-as születésű Thomas Young egy lépéssel tovább fejlesztette Newton elméletét, amikor felfedezte, hogy a fehér színt a szivárvány három színe alkotja: a vörös, a zöld és a kék. Ezek az elsődleges színek. 1859-ben egy német fiziológus, Herman Von Helmholtz Young munkájára alapozva megállapította, hogy az emberi szem is vörösre, kékre és zöldre bontva érzékeli a fényt. A később széles körben elfogadott elmélet szerint az agy minden látott tárgy színét a vörös, a kék és a zöld bizonyos százalékában kódolja, vagyis eszerint érzékeli az ember a színeket.

Az 1834-ben született Ewald Hering a sárgát is beemelte az elsődleges színek sorába, mivel szerinte a szem önálló színként érzékeli. Rendszerébe beemelte a feketét és a fehéret is. Ma az ő rendszere adja az NCS - Natural Colour System, magyarul Természetes Színrendszer - alapját, melyet az egész világon használnak, mint a legtökéletesebb színpárosító módszert.

Harmonikus és kiegészítő színek

A négy elsődleges szín tehát a vörös, a kék, a zöld és a sárga. Amikor ezeket a tiszta színeket összekeverik, létrejönnek a másodlagos színek: a bíbor, a türkiz, a narancs és a banánzöld.

A színkörön végighaladva azonnal érzékelni a harmóniát az egymás mellett álló színek között. Az a színösszeállítás például, melyben a sárga, a citromsárga, a mustár és a téglavörös szerepel, mindig jól fog mutatni.

Ezek a színek ugyanis mind a sárga és a narancs közötti sávból erednek, ezért tökéletesen harmonikusak egymással.

A színkör egymással szemben álló színeit kiegészítő színeknek nevezzük, és ezek rezgése annyira eltérő, hogy ütik egymást. Nem túl gyakran látni kiegészítő színeket egy színkombináción belül, ugyanakkor ügyesen használva egy kevés kiegészítő színnel igen erős hatást érhetsz el a szobabelső kialakításakor. Egy élénk türkiz fotel például egy lágy narancs-barack színű fal előtt csodásan mutathat.

Színkombinációk, melyeket ne használj!

Azok a színek tehát, melyek a színkörön egymással szemben helyezkednek el, rendkívül erős, zavaró hatással vannak az emberre. Bár első pillantásra izgalmasnak tűnhet egy-egy kombináció, hosszútávon idegessé, feszültté tesz, és egyáltalán nem pihentető.

Ewald Hering színkörét alapul véve a következő színeket és árnyalataikat lehetőleg ne használd párban:

• türkiz a naranccsal,
• zöld a vörössel,
• banánzöld a bíborral,
• sárga a kékkel.

Használd okosan a színeket!

Bátran társíts színeket egymással, de mindig a színkör egymás mellett lévő színeinek árnyalatait használd. A sorrend: vörös, bíbor, kék, türkiz, zöld, banánzöld, sárga, narancs.

Mielőtt festésbe kezdenél, szánj egy kis időt annak megfontolására, hogyan is szeretnéd érezni magad az adott helyiségben. Fesd be a falakat próbaszínekkel, majd figyeld meg, hogyan változnak a színek a különböző napszakokban, és hogyan hatnak rád. Ha tetszenek, és a közérzetedre is jó hatással vannak, bátran fesd be velük végleg a lakást.

Cikkünk megírásában Anna Starmer Színek könyve című könyve segített.

• színek
• dekoráció
• lakberendezés
• Otthon