0% önerő? Megéri, de kinek?!

Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy hogyan lehet lakáshoz jutni, ha az embernek nincs elég megtakarított pénze, és nem hitelképes a bankoknál sem. Ekkor lehet megoldás a Magyarországon lassan harmadik éve elérhető lakáslízing.

Önerő nélkül?

Igaz, a 0%-os önerő ez esetben sem azt jelenti, hogy az ügyfélnek nem kell a zsebébe nyúlnia, hiszen az értékbecslés és bírálati díj mellett a szerződéskötési díjjal, a folyósítási jutalékkal, valamint az ügyintézéssel járó költségekkel - közjegyzői díj, földhivatali eljárások - itt is számolni kell.

Ezek viszont így együttesen sem haladják meg a 600-700 ezer forintot, és egy 15-20 millió forintos lakás esetén ennyit mégis csak elő kell tudni teremteni.
A lízing hatalmas előnye tehát, ahogy azt már többször megírtuk, hogy csekély önrész kell csupán hozzá.

Hosszú futamidő

Hazánkban az OTP SCD Lízing kínált elsőként magánszemélyek számára is finanszírozási lehetőséget, így nem véletlen, hogy ma is piacvezetők ebben a szegmensben. Később más bankok is nyitottak lízing ügyében a lakást kereső magánszemélyek felé, mint például a CIB és a HVB. Aki tehát úgy dönt, hogy lízing formájában szeretné megvásárolni a kiszemelt lakást, több ajánlat közül válogathat. Jellemzően húsz éves futamidőre, 16–20 millió forintos ingatlanok esetén keresik a legtöbben ezt a lízingterméket. A bírálat átfutási ideje átlagosan kettő-négy hét.

Az ügyfelek főként két szobás, 50-60 négyzetméter közötti ingatlanokat kívánnak vásárolni, túlnyomórészt Budapesten, de vannak vidéki, elsősorban a megyeszékhelyeken épülőkre vonatkozó igénylések is – tudtuk meg az OTP-nél.

Gondolj a törlesztésre!

A kereskedelmi bankoknál elérhető deviza alapú lakáshitelek és az önerő nélküli lakáslízing díja között a legfontosabb különbség tehát, hogy az ügyfélnek nem kell jelentős önerőt felmutatnia az ingatlan megvásárlásához - természetesen a nem jelentős önerő mértéke lízingadónként eltérő, 0%-tól 20-25%-ig terjedhet, ez utóbbiak pedig főleg használt lakások vásárlásakor fordulnak elő.
További különbség a hitel és a lízing között a futamidő hossza, bár már a hitelek futamideje is egyre jobban közelít a korábban jellemző 10-15 év helyett a 20, esetenként 25 évhez.

Ennél is fontosabb különbség, hogy amennyiben valamely okból a lízingelő nem tudja fizetni a lízingdíjat, a szerződés megszűnésekor a tulajdonjog a finanszírozóé marad. Amennyiben a finanszírozó kerül csődbe, a lízingelő helyzete bizonytalanná válik, mivel a tulajdonjog a csődhelyzetbe került finanszírozó cégé. Ilyen esetben a cég tulajdonáról a csődbiztos - vagyonkezelő - dönt. Ebből a szempontból a hagyományos hitel biztonságosabb: a banki lakáskölcsönnél fizetésképtelenség esetén kényszerértékesített lakás értékéből levonják a bank követelését, a fennmaradó összeg azonban a volt tulajdonost illeti.

Egyre több kedvezmény

A lízing bevezetésével párhuzamosan a bankok továbbfejlesztették például a korábbi kedvezményes devizahiteleiket is, és nem ritka az sem, hogy hitel igénylésekor semmiféle járulékos díjat - kezelési költség, folyósítási jutalék, ingatlanszakértői díj, tulajdoni lap lekérdezési díj - nem kell fizetni, csak a kamatot.

Vagyis nem is olyan egyszerű eldönteni, hogy ha lakást szeretnél, melyik pénzintézet milyen ajánlatát fogadd el. Bármelyiket is választod, arról soha ne feledkezz meg, hogy hiába csábító induláskor az alacsony vagy 0%-os önrész és a különböző egyszeri költségek elengedése, a törlesztés - a lízingdíj fizetését is annak tekintheted - hosszú éveken keresztül a havi vagy negyedévi kötelezettségeid legfontosabbika lesz.

• hitel
• ingatlanpiac
• lízing
• buktató
• lakás- és pénzügyek
• Otthon