Befagyasztanák a rezsit
A közüzemi díjak befagyasztása csak látszólag jó ötlet, hosszú távon azonban valakinek biztosan veszteséget okoz.
A lakásfenntartás költségeinek oroszlánrészét a rezsi teszi ki, azon belül is a fűtés kerül a legtöbbe.
A kormány március elején kihirdetett új akciócsomagja, a Széll Kálmán-terv egyik pontja épp ezen próbálna változtatni, méghozzá a közüzemi díjak befagyasztásával.
Hatósági árak, teljes befagyasztás
Ami magát a befagyasztást illeti, nem először merül fel ez az ötlet. A kormány ugyanis már tavaly júliusban is belenyúlt a rendszerbe, amikor moratóriumot hirdetett a lakossági földgáz áraira. Akkor egy újonnan alkotott jogszabállyal tették lehetővé a hatósági árképzést, melynek értelmében a kormány miniszteri rendeletben szabta meg az egyetemes szolgáltatók tarifáit.
A szolgáltatók ármeghatározása hagyományosan a Magyar Energia Hivatal árképlete alapján történik, mely a nemzetközi energiaárak és a devizaárfolyamok változásait figyelembe véve kalkulálja ki a díjakat.
A rezsiköltségek befagyasztásával mindez megváltozna, vagyis fix áras lenne nemcsak a gáz, de a távhő, az áram és az egyéb közüzemi díjak is. Bár a jogi hátteret még vizsgálják, valószínű, hogy a kormány indirekt módon, az önkormányzati hatáskörök szűkítésével érné el a közüzemi költségek csökkentését.
A távhő díját közvetett módon szabályoznák
A távfűtéstarifák megállapítása ugyanis alapvetően az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, így kormány csak úgy tudná elérni az árak befagyasztását, ha korlátozná a települések és a polgármesterek döntési jogát.
Mivel ennek komoly politikai és gazdasági következményei lennének, az ötletet sem az önkormányzatok, sem a szolgáltatók nem hagyták szó nélkül. A polgármesterek a túlzott kontrollt sérelmezik, az energiaszektor szakemberei pedig a befagyasztás buktatóira figyelmeztetnek.
Közös költség
A fűtésszámla mellett a rezsi másik húzóereje a közös költség, amit államilag nem, vagy csak közvetve lehetne szabályozni. Azt azonban törvény írja elő, hogy mi tartozhat a közös költségbe, és mi nem. Nézd meg videónkat, és tudd meg te is!
Az energiaszektor legnagyobb baja tulajdonképpen az importfüggőség, vagyis az orosz és ukrán gáznak való kiszolgáltatottság. Mivel a hazai szolgáltatók maguk is fizetnek az energiahordozókért, a nemzetközi árak változása a számlán is nyomot hagy. Sőt, mivel a hőerőművek többsége is gázzal fűt, a gáz drágulása még a Főtáv tarifáiba is beépül.
A díjak befagyasztásával viszont a valós piaci ár és a hazai díj közti különbség nem jelenne meg a fogyasztói oldalon, vagyis olcsóbb lenne a gáz, a távhő és az áram is. Látszólag, legalábbis.
Csak illúzió lenne az olcsóság
A befagyasztott díjak ugyanis hosszú távon teljesen padlóra küldenék a kintlévőségekkel küzdő szolgáltatókat, ha a kieséséből keletkező veszteséget - támogatás vagy kompenzáció híján - saját zsebből kellene állniuk. Akármennyire is szívderítő tehát a befagyasztott díjak ötlete, most az egyszer nem árt komolyan venni a szakemberek panaszát, mivel ezzel te . mint fogyasztó - is rosszul járhatsz.
A számlán megjelenő alacsony díj ugyanis még nem jelenti azt, hogy az energiát valóban ilyen baráti áron szerezzük be. Drágulás esetén a valós piaci és a hazai ár közti különbözet ugyanúgy létezne, sőt, valakinek ki is kellene fizetnie, de mégis kinek?
Mivel a fogyasztókra nem terhelhetnék, a szolgáltatóknak, az önkormányzatoknak vagy az állami költségvetésnek kellene kipótolnia a hiányzó részt.
A költségvetés sem bírná el a veszteséget
Szakértők szerint az olcsó energia látszatának fenntartásával óriási veszteségek halmozódnának fel, melyre még a szolgáltatók állami kézbe kerülése sem jelentene megoldás, hiszen nyilvánvaló, hogy az állami büdzsé is belerokkanna ekkora teherbe.
Akárhogy is próbálná ugyanis előteremteni a kormány a hiányzó részt - adóemeléssel vagy az ipari fogyasztók megsarcolásával -, a lakossági díjak befagyasztott szintjét hosszú távon képtelen lenne tartani.
Az olcsó gáz, áram és távfűtés tehát csak illúzió lenne, melynek extra költsége előbb-utóbb a lakosságon csapódna le.
A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?
Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2024. november 27. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
A befagyasztás azonban egyelőre csak terv szintjén létezik. Az illetékes minisztériumok július elejére ígérik a vizsgálódások és egyeztetések lezárását.
OLVASD EL EZT IS!
- hitel
- kormány
Megmentik a devizahiteleseket?
- villanyszámla
- rezsicsökkentés
Mekkora a különbség az áramszolgáltatók között?
- pénz
- büntetés