Új, aljas trükköket vetnek be az internetes csalók: ennek a 7 jelnek sose dőlj be!

A cikket az OTP Bank támogatta.

A koronavírus–járvány idején egyre többen szoktak rá az online vásárlásra, és bár a veszélyhelyzet enyhülésével némiképp visszanyerte szerepét a személyes jelenlét, az ünnepek közeledtével jelentősen megnő a webshopok forgalma. Egyre többen keresik a legolcsóbb megoldásokat, akár internetes keresőoldalak segítségével.

Átalános jelenség, hogy ha az ember egy nagyobb összegű terméket kíván vásárolni, előzetesen az internetes keresőprogramokkal tájékozódik az árfekvésről, az elérhető kedvezményekről, összehasonlítva az egyes webshopok árait is. Mindent összevetve ugyanis akár ezreket spórolhat egyetlen termék megvásárlásánál. A tudatosság és az alapos utánajárás azonban minden korábbinál fontosabb szerephez jut az online rendelések esetén.

Adathalász csalók trükkjei

Bár a spórolás valamilyen szinten lassan minden háztartásban a hétköznapok részét képezi, a karácsonyi ajándékvásárlás minden évben megterhelő a családi kasszára nézve. A nagyobb ajándékok kiválasztásánál is fontos azonban a kedvezőbb ár. Egy új tévé, egy videójáték, egy mobiltelefon, egy mutatós műfenyő, egy túrabakancs vagy egy kényelmes fekhely a házi kedvencnek jelentős kiadás lehet, amin szívesen spórolna az ember.

Az internetes keresőkben, a hirdetésekben azonban sokszor kéretlenül is ömlenek a tájékozódni vágyókra a jobbnál jobb akciókkal kecsegtető ajánlatok, amelyek veszélyeket is magukban hordoznak.

Az adathalász kísérletek mára rendkívül gyakorinak számítanak, a kiberbűnözők módszerei pedig egyre kifinomultabbak, még a tapasztalt felhasználóknak sem mindig könnyű elsőre kiszúrni a megbízhatatlan oldalakat, a csalási kísérleteket. A digitális térben kevésbé rutinosan mozgók pedig kimondottan nehezen veszik észre az árulkodó jeleket is, ezért fontos időről időre áttekinteni a bűnözők új módszereit.

A kiberbűnözés mára csaknem minden szektort elért, nem csak az apróhirdetések és a webshopok érintettek, talán nincs olyan nagyobb e-kereskedelmi, banki, telekommunikációs, közműszolgáltatói vállalat, aki nem tapasztalt ez idáig adathalász kísérletet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság ezért a legnagyobb iparági szereplőkkel, e-kereskedelmi vállalatokkal összefogásban lép fel az adathalász csalások megelőzése érdekében, emellett egy országos figyelemfelhívó, edukációs kampányt is indítottak idén a felhasználók védelméért, hangsúlyozva az árulkodó jeleket. Legyen szó használt árucikkekről, autókról, minden esetben résen kell lenni a vásárlóknak és az eladóknak is.

- A kiberbűnözők a Jófogás méretére való tekintettel természetesen a mi felhasználóink érzékeny személyes adatait is megpróbálták kicsalni. A kampány mellett az érintetteket és potenciális jövőbeni érintetteket a belső rendszer állandó optimalizálása mellett ügyfélszolgálattal, a chatfunkció folyamatos szűrésével és hírlevelekkel segítjük – mondta el Takács Borbála, a Jófogás és Használtautó.hu portálokat üzemeltető Adevinta Hungary marketingigazgatója.

Hozzátette: - A hatóságokkal való szoros együttműködésünk keretein belül szolgáltatóként mindent megteszünk, hogy a jogszabályi környezet is naprakészen alkalmazkodhasson az újonnan megjelenő elkövetési módszerekhez.

Az adathalász csalás árulkodó jelei

A kiberbűnözők tehát egészen új módszerekhez is folyamodnak, az adathalász akciók egyre kifinomultabbak, feltűnésmentesek. Szerencsére van néhány jel, ami gyanússá tehet egy ajánlatot.

Gyanakvásra ad okot, ha sürgős vagy vissza nem térő lehetőségről szól az üzenet. Az adathalász csalók sokszor sürgősnek állítják be az ügyüket, akár határidőkkel feszültséget keltve. Nem ritka, hogy kilátásba helyezik, hogy amennyiben az illető egy bizonyos időn belül nem ad választ, a fiókját automatikusan törlik, vagy lejár egy számla befizetési ideje, ezzel mintegy megfenyegetik az érintettet, hogy pánikszerűen adja meg a bankkártya-adatait. A bankok, közműszolgáltatók vagy e-kereskedők azonban sosem kérnek ilyen módon adatokat.

Szintén árulkodó jel, ha az üzenet feladója első ránézésre gyanús, akár néhány karakterben eltér a vállalat, személy valós nevétől, vagy az e-mail-címben van egy kis eltérés. Sajnos mára egyre elterjedtebb, hogy létező szervezetek, futárcégek logói is megjelennek a kiberbűnözők kapcsolatfelvételében, ami felületes olvasás esetén fel sem tűnik az embernek.

Ha egy e-mail feladója nem ismerős, vagy olyan vállalattól, banktól, szolgáltatótól érkezik, akivel nincs kapcsolatod, könnyen lehet, hogy átveréssel próbálkozik valaki, de még a saját szolgáltatóktól érkezett üzeneteket is alaposan, kritikusan meg kell vizsgálni.

Ilyen esetben a leggyakoribb módszer az e-mailben vagy üzenetben kapott link, amelyre rákattintva a bank, a kereskedő, vagy futárcég weboldalához hasonló honlapon találjuk magunkat, ahol meg kell adni a fizetéshez szükséges adatokat. Vigyázat! Ez már a csalók által üzemeltetett felület! Ha ezen a felületen megadjuk a fizetési adatainkat, azt a csalók azonnal látják, és már indítják is a számlánkról a fizetést vagy az átutalást, és másodpercek alatt az összes pénz eltűnik a számlánkról!

A szövegezési hibák egyértelműen elárulják a kiberbűnözőket, ám sajnos ez mára egyre kevésbé feltűnő. Az üzenetekben ezért már nem elég a nyilvánvaló helyesírási és nyelvtani hibákat, elütéseket kiszűrni, a fordítóprogrammal készült, magyartalan megfogalmazásokra is tekintettel kell lenni, ez még a legprofibb csalási kísérleteknél is előfordul.

A váratlan levelek is bizalmatlanságra adnak okot, különösen, ha az üzenetben olyan előzményekre hivatkoznak, amelyekre nem emlékszik a fogadó fél, vagy hasonló megkeresés még nem érkezett az adott feladótól.

Online fizetéshez és átutaláshoz szükséges ún. érzékeny fizetési adatok megadása. A fizetési felületünkre (internetbank, mobilbank) történő belépéshez szükséges felhasználónevet, jelszót, és a jóváhagyáshoz szükséges megerősítő (vagy PIN) kódot, valamint online fizetéshez a bankkártyaszámot, lejárati időt és a kártya hátoldalán található CVC kódot sosem kéri a bank vagy a szolgáltató, vállalat sem telefonon, sem e-mailen, sem egy linken keresztül, amely egy weboldalra vezet minket.

A bank csak személyes adatokat kér tőlünk, amely a telefonos ügyintézés során az azonosításunkhoz szükséges.

Ne hagyd magad manipulálni! A visszautasíthatatlan vagy gyors meggazdagodást ígérő  ajánlatok az emberi érzelmekre próbálnak hatást gyakorolni. Ha az üzenetben pénzt vagy vagyontárgyakat ígérnek, vagy olyan befektetést ajánlanak, amellyel pár hét alatt sokszorosát kapod vissza a pénzednek, az egyértelmű jele a csalásnak.

A karácsonyi időszakban megszaporodó webshopos rendeléseknél is óvatosság szükséges: a csalók bevált taktikája, hogy egy vásárlással kapcsolatos hibát jeleznek feléd, amelynek megoldásához az online fizetéshez szükséges  adatokat kérnek. Ennek soha nem szabad bedőlni: írd be az üzenet szövegét a keresőprogramba, vagy keresd meg a feladóként megjelölt webshop vagy szolgáltató ügyfélszolgálatát, hogy meggyőződhess róla, az üzenet csupán egy aljas átverés része volt.

A következő tanácsokat érdemes megfogadni, hogy ne váljunk csalás áldozatává:

• Mindig legyen idő átgondolni a döntést: A sürgető, soha vissza nem térő ajánlatok leggyakrabban csalásra utalnak. Mindig legyen idő tájékozódni az eladóról és a termékről.
• Az e-mailben érkezett linkekkel mindig vigyázni kell: Az e-mailes csalásokban mindig gyanús lehet a magyartalan fogalmazás, vagy a helyesírási hiba, de a fordítóprogramok fejlődésével ezek is egyre kevésbé jellemzőek. Mindig meg kell nézni az oldalt, ahova a hivatkozás vezet, hogy az valóban a szolgáltatónk küldte-e. Gyanús lehet még az e-mail cím is, amiről küldték a levelet.
• A bank munkatársai sosem kérik el érzékenyadatainkat: A bankok ügyintézői csak a személyes adatokat kérik el, sosem kérnek PIN kódot vagy számlaszámot.
• Nem lehet gyorsan, energiabefektetés nélkül meggazdagodni: Ha olyan üzenet érkezik, ahol pénzt, vagy nagy értékű tárgyat ígérnek, valamit kérnek cserébe. Ezek az ajánlatok általában vagy adatokat próbálnak kicsalni az áldozatoktól, vagy nem kívánt előfizetést akarnak levonni folyamatosan számlánkról.

A keresésekkel is vigyázz!

Hamis internetes keresőoldali találatokkal csalnak ki adatokat adathalász bűnözők.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• adatvédelem
• adatok
• adathalászat
• csalás
• bűnöző
• bűnözés
• internetes vásárlás
• Otthon