Mindenki irigyel, amiért otthonról dolgozom! Van rá okuk?

Marton Adrienn írása

Vajon az otthoni munkavégzésnek csak előnyei vannak?

Több mint három éve otthonról dolgozom, mert körülbelül napi négy, négy és fél órát venne igénybe az irodába jutás és a hazaút. Szerencsére az újságírás olyan szakma, ami így is működhet, a munkahelyem pedig rugalmas, és bár tényleg olyan kényelem ez, amit nem szívesen adnék fel, azért sokan félreértik a helyzetet - különösen azok, akik ismerik a Szex és New Yorkot.

Újságírás plusz otthoni munka egyenlő Carrie Bradshaw életformája, gondolják, pedig ez a képlet, ahogyan a sorozatok többsége, távol áll a valóságtól. Szóval ne úgy képzeld el, hogy heti egy estén, amikor éppen semmi dolgom, írásban elmélkedem egyet az életről és a pasizásról, mintha csak naplót írnék, és ezzel annyit keresek, hogy a fennmaradó tengernyi időmben dizájnercipőkre vadászom, vagy összeülök a barátnőimmel, és órákig pletykálunk.

Valójában egy-két dolog kivételével teljesen úgy zajlanak a napjaim, mintha az irodában ülnék: ugyanaddig tart a munkaidő, ugyanúgy elérhetőnek kell lenni, és ugyanannyi feladatot kell ellátni. Persze tényleg rengeteg előnye van, például tovább alhatok, mert megspórolom a készülődéssel és az utazással töltött időt, a munkaidő lejárta után már akár 10 másodperccel azt csinálok, amit akarok, és nem kell magamra erőltetnem a társaságképes ábrázatot, ha rossz napom van, ráadásul a macska sem panaszkodhat, hogy elhanyagolva érzi magát.

Emellett viszont nagy önfegyelem kell hozzá, hogy ne kalandozzak el, ne kapcsoljam be a tévét, vagy éppen  ne kezdjek el fürdőszobát takarítani két cikk között, de szerencsére gyorsan rájöttem a dolog kulcsára, és tudatosítottam magamban azt, amivel könnyedén leküzdhetőek az ilyen késztetések.

Egyrészt rájöttem, hogy minél hamarabb elvégzem a munkámat, annál előbb jut időm a többi teendőre - ez segít a munkaidő alatt kizárólag a feladatokra koncentrálni. Másrészt ha megszűnne működni ez a rendszer, elveszíteném kiváltságos helyzetemet, sőt, legrosszabb esetben talán még az állásomat is.

Annak ellenére, hogy nálam bevált a távmunka, meggyőződésem, hogy nem való mindenkinek ez a módszer. Én szeretem a csendet és a nyugalmat, de aki folyton pörög, és lételeme a nyüzsgés, hamar motiválatlanná válhat az üres lakásban, a kollégák, a munkahelyi közeg és az ingergazdag környezet nélkül.

Ezt is szeretjük