A te rúzsodért hányan haltak meg?
Tényleg szükség van állatkísérletekre?
Úgy is lehetsz szép, hogy nem okozol szenvedést másnak.

A kozmetikai termékek palettája szinte naponta bővül, a különféle márkák tulajdonosai pedig újabb és újabb szlogenekkel igyekeznek rábírni mind szélesebb rétegeket a vásárlásra, esetenként látszólag nem is az adott készítményt, hanem a potenciális kuncsaft egóját helyezve a középpontba. A verseny kiélezett, így időről időre olyasmivel rukkolnak elő, ami valamiféle pluszt hordoz magában a korábbi szerekhez képest.

Végül mindenki megkapja, amit akar: a vásárló egy vadító rúzzsal vagy egy örök fiatalsággal kecsegtető krémmel, a cég meg értelemszerűen a bevétellel lesz gazdagabb - ilyenkor ki gondol arra, hogy az a bizonyos termék rengeteg szenvedés árán került a boltok polcaira?

A bőrérzékenységi és szemirritáció-vizsgálatokat ugyanis nemritkán állatokon végzik, annak ellenére, hogy évek óta rendelkezésre áll olyan szintetikus bőr, amelynek alkalmazásával az említett vizsgálatok jelentős része kiváltható lenne. Tengerimalacok, egerek, nyulak élik le állandó fájdalomban és rettegésben az életüket - mindezt azért, hogy például egy új szempillaspirál révén még az eddiginél is igézőbb tekintetet varázsolhasson magának a kedves vevő. Az Európai Unióban ugyan már betiltották a kozmetikai célú állatkísérleteket, ám ez az akadály is leküzdhető - például a gyártás Távol-Keletre való kiszervezésével, illetve más cég ilyen jellegű kísérleti eredményeinek megvásárlásával.

A gyógyszeriparban pedig egyenesen kötelező az új gyógyszereket és eljárásokat először állatokon tesztelni, kiderítendő, hogy azok mit idéznek elő az élő szervezetben. De biztos, hogy minden esetben szükség lenne erre? Bonifert Anna az Állatvédők könyvében Thomas Hartung, az Alternatív Eljárások Európai Központja - EVCAM - vezetőjének szavait idézi:

"Egy hatóanyag rákkeltő mivoltát tesztelő kísérletsorozat mintegy 400 patkánnyal számol, a vizsgálat akár 5 évet is igénybe vehet, s a kutatás becsült költségei mintegy 800 000 dollárra rúgnak. Az ilyen ellenőrzések során általában rákkeltőnek találják a készítmények csaknem felét, noha emberekben a karcinogenitás leggyakrabban nem tapasztalható. Ennek az az oka, hogy a kísérleti állatok szervezete, felépítése, immunrendszere eltér az emberétől. Gyakran előfordul tehát, hogy az alkalmazott szer az ember esetében ártalmatlannak tűnik, ám egy állat szervezetébe jutva annak életébe kerülhet. Fordítva is fennáll a veszély: a klinikai vizsgálatok során - amikor tehát már túljutottak az állatokkal folytatott kötelező protokollokon - a leendő gyógyszerek 30%-át kizárják a kutatásból, mert a bevetésükkor fellépő súlyos mellékhatások tovább rontják a beteg állapotát."

Mi, hétköznapi emberek nyilván nem tudjuk felszámolni a gazdasági érdekek által vezérelt laboratóriumokat, de hozzájárulhatunk a kereslet csökkentéséhez. Természetesen nem arról van szó, hogy a betegnek ne kellene bevennie az orvos által előírt gyógyszereket, de egy sima megfázásnál például gyógynövények is megfelelhetnek a célnak. És aki egészségesen él, eleve nagyobb eséllyel veheti elejét a különféle nyavalyaságok kialakulásának.

Ami pedig a kozmetikai cikkeket illeti, sok mindent házilag is elkészíthetsz - tele van a net ilyen jellegű receptekkel. Ha ehhez nincs kedved vagy időd, érdemes a PETA listáját átböngészni, mielőtt egy-egy terméket a kosaradba helyeznél. Neked csak pár mozdulat, de ha sokszor teszel így, időről időre megválthatsz egy szőrös lelket a szenvedéstől.

Ezt is szeretjük