14-szer vitte el a lottó főnyereményét a közgazdász - Ezt a stratégiát alkalmazta
Stefan Mandel román–ausztrál közgazdász 14 alkalommal vitte el a lottó főnyereményét. Nem szerencsével, hanem egy zseniálisan felépített matematikai stratégiával.
A lottó a világ egyik legnépszerűbb szerencsejátéka, ám a legtöbb ember évekig, évtizedekig játszik anélkül, hogy komolyabb összeget nyerne. Egy férfi azonban bebizonyította, hogy a matematika olykor legyőzheti a szerencsét.
Ő Stefan Mandel, a román származású közgazdász, aki összesen 14-szer vitte el a lottó főnyereményét. Sikere viszont nem véletlen volt, és nem a vakszerencsén múlt.
14-szer vitte el a lottó főnyereményét
Mandel évtizedekkel megelőzte korát, amikor egy olyan algoritmust dolgozott ki, amely a valószínűségszámításra és a kombinatorikára épült, és amely képes volt minimalizálni a veszteséget, miközben maximalizálta az esélyt a jackpot megszerzésére.

1934-ben Romániában született, és mivel felnőttként úgy érezte, fizetése nem elegendő a megélhetéshez, elhatározta hogy meg fog gazdagodni. Méghozzá úgy, hogy filozófus-matematikusként kitalálja, hogyan nyerheti meg a lottót. Ezután minden idejét a 13. századi matematikus, Leonardo Fibonacci tanulmányainak böngészésével töltötte. Éveken át tartó kutatás után megírt egy számválasztó algoritmust, amely az általa „kombinatorikus sűrítésnek” nevezett módszerre épült.
Ha egy játékos 6 számot húzott egy 49 számos lottón, akkor a nyerési esélye 1:13 983 816-hoz volt. Ha 15 számot választott - amihez 5 005 játékot kellett vásárolnia, minden lehetséges kombinációból egyet -, a nyerési esélye 1:2 794-hez nőtt. Mandel azt állította, hogy algoritmusa ezt az 5005 kombinációt mindössze 569-re tudta csökkenteni.
Megállapította ugyanis, hogy ha a hat nyerőszám az általa kiválasztott 15 szám közé esne, akkor garantáltan legalább egy második díjat és több száz kisebb nyereményt nyerhetne. A fődíjra pedig 1:10 arányban lenne esélye - írja az Index. Ehhez természetesen hatalmas tőke kellett. Mandel befektetői csoportokat hozott létre, akik finanszírozták a több százezer vagy akár több millió szelvény legyártását és beküldését. Összefogott négy barátjával, akik mindannyian 228 szelvényt vásároltak sorsolásonként.
A módszer annyira jól működött, hogy először Romániában nyert vele, később Ausztráliában, majd az Egyesült Államokban is hatalmas nyereményt zsebelt be. Éveken keresztül több száz befektetőt győzött meg arról, hogy egyesítsék a pénzüket, és hozzanak létre egy „lottószindikátust”. Ezután kifejlesztett egy teljeskörű automatizálási rendszert, mely egy nyomtatókkal és számítógépekkel megtöltött szobából állt. Ezek egy algoritmus alapján működtek, és minden kombinációval előre feltöltötték a szelvényeket.
Az 1980-as években Mandel csapata megvárta, míg a jackpot háromszor nagyobb lesz, mint az összes lehetséges kombináció megvásárlásának költsége, aminek köszönhetően a romániai sikerek után sikerült 12 további lottót megnyerniük, és 400 ezer kisebb nyereményt kaszálniuk Ausztrália-szerte, köztük egy 1,1 millió dolláros zsákmányt 1986-ban.
Módszerére azonban az ausztrál hatóságok is felfigyeltek, és módosították a lottózással kapcsolatos törvényeket. Megtiltották, hogy a jövőben minden szelvény egyetlen emberhez vagy csoportosuláshoz tartozzon. A lottótársaságok világszerte megváltoztatták a szabályokat. Bevezették a kombinációk korlátozását, a nagyobb számmezőket, illetve a tömeges szelvényvásárlás tiltását, hogy többé ne lehessen ilyen matematikai “kijátszás”.
Az első magyar lottónyertes erre költötte a pénzt - Nem luxusautókra és utazásokra szórta el
Az első magyar lottónyertes, Gölöncsér János nem fényűző luxusra költötte mesés vagyonát. Meglepő, milyen józan döntéseket hozott a hirtelen jött gazdagság után.
ElolvasomKépek: Getty Images Hungary.



















