Csodás fényjelenségek Magyarországon: itt lehetsz te is tanúja december 21-én

Karácsony időszaka nem véletlenül kötődik olyan szorosan a téli napfordulóhoz, az egykori pogány hagyományok szerint ilyenkor ünnepelték a fény megszületését, újjászületését a leghosszabb téli éjszaka után, mely könnyen párhuzamba vonható a keresztény tanításokkal, melyek szerint Jézus megszületése, kereszthalála és feltámadása is a sötétség és a halál feletti győzelmet jelenti.

Pilisszántói fénytemplom és a téli napforduló 2024-ben

Ha valaki szeretne olyan spirituális élményt megélni, melyben mindez a lehető legteljesebben megnyilvánul, érdemes lehet ellátogatnia egy gyertyafényes hajnali misére, úgynevezett rorátéra, melynek ideje alatt a hívek együtt tapasztalják meg a fény születését, de a napforduló idején az ország egyik legkülönlegesebb kápolnájába, a Pilisben található fénytemplomba is érdemes ellátogatni.

Napforduló idején szentelték fel a fénytemplomot

A pilisszántói Boldogasszony-kápolna Budapesttől északnyugatra, a László kúpján, a Pilis legmagasabb hegyének déli lejtőjén helyezkedik el, a falu határában. Autóval is megközelíthető, de érdemes végigjárni a fénytemplomhoz vezető, Csillagösvénynek nevezett szakrális, gyalogos sétautat is.

A hegyből, pontosabban az egykori mészkőbánya területéből szervesen kiemelkedő apró templomot 2006. december 21-én, az akkori napforduló idején szentelték fel, annak gondolata azonban, hogy a környék szakrális, természeti és történelmi hagyományai, szépségei előtt emberi alkotással, egy különleges hellyel is tisztelegjenek, jóval korábban megszületett, már 1996 októberében, mikor is Medjugorjéba zarándokoltak három pilisi falu, Vörösvár, Szentkereszt és Szántó lakói, és felfedezték a két hely atmoszférabeli hasonlóságait.

Ennek jegyében szentelték fel a Hargitáról érkezett Pilis keresztjét, 2006-ban pedig adakozásból és önkéntes munkából felépült a templom is, azzal a céllal, hogy méltó emléket állítson a Pilis történelmi múltjának, a pálosoknak, az egykor itt őrzött Szent Korona szellemiségének, a megosztottság elvetésével pedig az összetartozást hangsúlyozza.

A kezdeményezők egyúttal szerettek volna egy olyan helyet létrehozni, ahol bárki elcsendesedhet, és elmerülhet mindabban, ami messze viheti a modern élet zajától, legyen akár hívő, akár csak spirituális beállítódású vagy épp a természet kincseinek szerelmese.

Idén is együtt ünneplik a megszülető fényt

A Boldogságos Szűz Máriának, a magyarok Boldogasszonyának szentelt kápolna kialakítása egészen különleges, illeszkedik az Árpád-kori fénytemplomok sorába, alatta Szent György-vonal halad, és keleti tájolású. A kápolna kőből épült Őrfi József tervei és Makovecz Imre pártfogása alatt, kifejezve a maradandóságot és a heggyel való egységet. A két torony két segítséget kérő kar, egyben két pálos szerzetes alakja, melyek között a Napmadár, a Szentlélek köszönti a betérőt és a felkelő napot is. Az oltár mögött található Boldogasszony-szobor pedig, mely Péterfy László alkotása, a vigaszt, a bátorítást, a reményt és a kegyelmet jeleníti meg a készítők szándéka szerint.

A kápolna alaprajza a legegyetemesebb kör forma, mely felnyílik, hogy befogadja magába a világba megszületett Megváltót, december 21-én, a legsötétebb éjszaka után pedig a fényt, melynek első, a Ziribár-nyeregben feltűnő sugarai beragyogják a Boldogasszony-szobrot.

A közös várakozásra idén is sor kerül, 2024. december 21-én, szombaton kora reggel, fél 8-kor várják mindazokat, akik szeretnének részesei lenni ennek a csodának. A felkelő nap azonban nemcsak ezen az egy napon öltözteti fénybe a szobrot, de három napig, Jézus születéséig várakozik, hogy csak azután mozduljon tovább.

Forrás: Pilisszántó.hu. Címlapkép: wikipedia.org, Bartholomeus Thoth; képek: wikipedia.org, Kaboldy, Bartholomeus Thoth.

• pilisszántó
• pilis
• templom
• kápolna
• pálos rend
• napforduló
• fény
• Karácsony