Mit kell tenni Luca napján?

December 13-áról leginkább a boszorkányokat távoltartó varázslatok jutnak az eszünkbe. Egyes országokban december 13-a Szent Lucia, a szembetegek és vakok védőszentjének a napja, és egyben a fény ünnepe: éppúgy a szeretetről szól, mint a karácsony.

Így lehet, hogy Luca napjának két változata is létezik. Nálunk az úgynevezett sötétluca terjedt el, míg más országokban a világosluca vált hagyománnyá. Ez utóbbit szűkebb környezetedben te is bevezetheted, ráhangolva magad és szeretteidet a közelgő karácsonyra.

Sötétluca rítusai, avagy a gonosz erők és a varázslatok

A nálunk és több környező országban elterjedt sötétluca hagyománya szerint a december 13-i hosszú éjszaka kedvez a sötét oldal képviselőinek, ezért azok a szokásosnál is többet garázdálkodhatnak.

A gonosz erőket távoltartandó, ilyenkor végezték a legtöbb varázslást. A teheneket tömjénnel füstölték rontás ellen, a kémény alá pedig boszorkányriasztó seprűt kötöttek.

Szokás volt az úgynevezett lucázás is, melynek során kisfiúk járták a házakat, és - ugyancsak a rontást megelőzendő - szalmát vagy fatuskót helyeztek a kemencék szögletébe. Megerősítésképpen varázslószövegeket mondtak vagy énekeltek.

A Luca-szék és a boszorkányok

A közhiedelem szerint a boszorkányok magukat hétköznapi lányoknak-asszonyoknak álcázva folytatták áldásosnak nem nevezhető tevékenységüket. Hogy kiszűrjék őket, az emberek december 13-án úgynevezett Luca-széket kezdtek ácsolni, melynek szentestére kellett elkészülnie.

Aki a karácsonyi misén ráállt erre a székre, meglátta a boszorkány szarvait. Aztán szedhette is a lábát, különben a rosszéletű akár szét is marcangolhatta. A menekülő jelentős előnyre tehetett szert mákszemek szétszórásával, ezek felszedegetése ugyanis minden rendes boszorkány elemi kötelessége volt.

Ma már mosolygunk ezeken a rítusokon, pedig a maguk idejében szerves részét alkották az emberek életének. És, ha már itt tartunk, ugyancsak mindenféle tudományos alapot nélkülöző ellenpéldaként következzen egy megtörtént eset: egy december 13-án, pénteken örökbefogadott fekete cica újdonsült gazdájának karácsonyra 180 fokos fordulatot vett az élete - pozitív irányban.

Lucia, a fény szimbóluma

Talán csak véletlen egybeesésről van szó, mindenesetre tény, hogy a Lucia név azt jelenti: a fény útja. Lucia pedig maga volt a mindent megtisztító fény, valamint a fizikai látás és a tisztánlátás szimbóluma.

A 3. század vége felé, a szicíliai Siracusában született, előkelő nemesi család sarjaként. Már eladósorban volt, mikor Szent Ágota vértanú megjelent előtte, és megmutatta neki a szeretet felé vezető utat. A lány élete gyökeresen megváltozott, és már nem kívánt hozzámenni a számára kiszemelt férfihoz.

A kikosarazott vőlegény a hozomány elvesztése fölötti dühében feljelentette Luciát a helytartónál, aki embereivel együtt kegyetlen módon próbálta őt eltéríteni szándékától. Lucia azonban hajthatatlan maradt, annak ellenére, hogy a kínzások során a szeme világát is elvesztette. Halála után a szembetegek és a vakok védőszentjeként kezdték tisztelni.

Az egyház december 13-át jelölte meg Lucia napjául és egyben a fény ünnepéül, ugyanis a Gergely-naptár bevezetése előtt ez volt az év legsötétebb napja, amely azonban a változtatás lehetőségét is magában hordozta.

Lucia napja skandináv módra

A skandináv államokban évről-évre méltóképpen megünneplik Lucia napját. Egymást érik a nagyszabású rendezvények és partik, melyeken a szentet egy kiválasztott lány személyesíti meg, gyertyakoronával a fején. Az emberek tradicionális Lucia-dalokat énekelnek. Az ünnepi hangulatot tovább fokozzák a dekorációként használt fenyőgallyak, illetve az ajtókra, polcokra, kandallókra aggatott karácsonyi díszek.

Mivel Lucia színe a fehér és a kék, az ünnepi terítéket jellemzően fehér étkészlet és kék szalvéták alkotják. Lucia napja az egyetemisták és főiskolások előkarácsonya is, hiszen az igazi karácsonyt már mindannyian szeretteik körében töltik.

• ünnep
• kultúra
• babona
• mágia
• külföld
• Karácsony