Itt őrzik a napkeleti bölcsek földi maradványait: a kölni dóm csodálatos kincsei

A kölni dóm Németország fontos látványossága és Európa egyik leglátogatottabb temploma - ez többek között a benne őrzött ereklyéknek köszönhető.

A kölni dóm kincsei

A Rajna bal partján magasodó kölni dóm sok tekintetben a legek temploma. Méreteit, népszerűségét és fontosságát tekintve mindenképpen.

A rengeteg látogatót az épület szépségein túl a benne őrzött ereklyék vonzzák talán a leginkább, amelyek így karácsony tájékán különösen kitüntetett figyelemre tarthatnak számot. A templom belsejében, díszes ereklyetartóban a napkeleti bölcsek földi maradványait vigyázzák.

A napkeleti bölcsek ereklyetartóját rejti a dóm

A bibliai napkeleti bölcsek vagy háromkirályok személyét rengeteg találgatás övezi. A hagyomány szerint a betlehemi csillagot követve érkeztek Jeruzsálembe, hogy tiszteletüket tegyék az újszülött Jézus előtt. Ereklyéiket már a 12. század második felétől a kölni dómban őrzik, megérkezésük fontos szerepet játszott abban, hogy a régi katedrális helyére új templomot építettek a városban. 1248-ban indultak meg a rendkívül költséges munkálatok, amelyek nagyon lassan haladtak. A katedrális évszázadokig állt befejezetlenül, mígnem a 19. században, amikor felélénkült az érdeklődés a középkor művészete iránt, ismét hozzáláttak. 1880-ban került sor az újabb felszentelésre. Az európai gótikus építészet mesterműveként 1996-ban a világörökség részének nyilvánították.

A kölni dóm, vagyis a Szent Péter- és Szűz Mária-dóm a világ harmadik legmagasabb temploma. Tornyai kicsivel több mint 157 méter magasak, a nyugati, azaz a főhomlokzat 61 méter széles. Az impozáns templom Németország egyik legnépszerűbb turistalátványossága.
Fotó: Jorg Greuel / Getty Images Hungary
Az öthajós, latin kereszt alaprajzú dóm belseje is lenyűgöző látványt nyújt. A magasba törő, rendkívül hatásos építészeti megoldások jellemzőek a gótikára.
Fotó: Getty Images Hungary
Felpillantva a boltívek különösen távolinak tűnnek, ez nem véletlen, a főhajó belmagassága körülbelül 43 méter. Ez jócskán hozzájárul a tágasság érzéséhez. Mindemellett pedig az egyébként masszív épület nagyon kecsesnek látszik.
Fotó: NurPhoto / Getty Images Hungary
A második világháború idején a dómot súlyos bombatalálatok érték, a főhajó néhány boltíve beomlott, ám az épület egésze és a belső tér szerencsére nem szenvedett helyrehozhatatlan károkat.
Fotó: Getty Images Hungary
A templomban található napkeleti bölcsek ereklyetartójában a hagyomány szerint a háromkirályok csontjai találhatók, amelyeket Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona talált a Szentföldön. Az ereklyék Konstantinápolyból Milánóba, majd I. Frigyes német-római császár ajándékaként 1164-ben Kölnbe kerültek.
Fotó: Getty Images Hungary
A nagy méretű, aranyozott ereklyetartón a középkor egyik leghíresebb aranyművese, Nicolas de Verdun kezdett el dolgozni 1180 körül. Amikor 1864-ben kinyitották, csontok és ruhák maradványaira, valamint pénzérmékre bukkantak. Vízkereszt ünnepén kiemelt figyelem hárul a díszes tartóra.
Fotó: Getty Images Hungary
A napkeleti bölcsek motívuma a templom több pontján visszaköszön, például a gyönyörű, festett üvegablakokon is látható a háromkirályok imádása jelenet. A dóm üvegablakainak felülete mintegy 10 ezer négyzetmétert tesz ki.
Fotó: Getty Images Hungary
A katedrális legféltettebb kincsei közé tartozik még az úgynevezett Gero-kereszt, ami a 10. század vége felé készült, és az egyik legrégebbi nagy formátumú, fából készült feszület a világon.
Fotó: <b><a id="hyperlink_717c4fcfde56db9945848eabf707e029" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Gerokreuz_full_20050903.jpg" target="_blank">Wikipédia</a></b>

(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük