Kinek köszönhető a karácsonyfa Magyarországon, és hogy nézett ki az első? Egy főúri család terjesztette el

Ugyan már a honfoglaló magyarok idején karácsony tájékán is tartottak ünnepet, ahogy korábbi cikkünkben írtuk, ez volt a karacsun, mely a téli napfordulót hivatott megünnepelni. Ezt az egykor pogány ünnepi időszakot, amire később ráépült a kereszténység egyik legfőbb ünnepe, Jézus Krisztus születésének napja, már a régi időkben is jellemezte az örökzöld növények, ágak használata arra, hogy távol tartsák a rontást, a gonosz szellemeket. Ebből alakult ki aztán maga a fenyőfaállítás, amit a feljegyzések szerint a 15. század végén kezdtek el Strasbourgban. Eleinte a karácsonyfákat almával és ostyával díszítették, és hazánkba is a bécsi udvar közvetítésével terjedt el, eleinte az arisztokárcia körében. 

A karácsonyfa-állítás története Magyarországon

A legelterjedtebb nézet szerint hazánkban a legeslegelső karácsonyfát Brunszvik Teréz, a magyarországi óvodák megalapítója állította (erről bővebben itt olvashatsz), a rákövetkező években pedig több grófi család is követte a példáját, akiknek köszönhetően egyre népszerűbbé vált a karácsonyfa-állítás. Idetartozott József nádor harmadik neje, Mária Dorottya és a Podmaniczky család is. De hogy pontosan ki és mikor állított, és valójában ki honosította meg ilyen formában a karácsonyozást, azt homály fedi - a történet összes szereplője magáénak érzi.

Báró Podmaniczky Frigyes úgy emlékezett vissza egyik feljegyzésében, hogy édesapja, báró Podmaniczky Károly és anyja, gróf Elisa Nostitz Jänkeldorf amikor még 1826 körül Pesten jártak, észrevették, hogy sehol nincsen karácsonyfa. Ekkor fogták magukat, és papírból készítettek egy piciny másolatot, és ezt feldíszítették. Úgy tartják, hogy ez lehetett az első pesti karácsonyfa, amit az egész szomszédság megcsodált, és csak ezután terjedt el a főúri családoknál az élőfa-állítás. Az írás 1884. december 25-én jelent a Budapesti Hírlapban.

Ezzel szemben gróf Vay Sándor (aki valójában író gróf Vay Sarolta volt, csak álnéven írt) azt állította, hogy József nádor harmadik felesége, Mária Dorottya württembergi főhercegnő honosította meg Magyarországon a karácsonyfa-állítást. A család Buda várában élt, és állítólag 1819 óta folyamatosan így karácsonyoztak. Kétségtelen, hogy a karácsonyfa-állítás szokása német protestáns hagyományból terjedt el Magyarországon, így elképzelhető, hogy Mária Dorottya nádorné saját württembergi tapasztalatai alapján állított először karácsonyfát a budai várban. Legalábbis így írta ezt le Vay Sándor, Bródy Sándor lapjában, a Jövendő cím folyóiratban 1905 decemberében.

Végül pedig Brunszvik Teréz története következik, akiről úgy tartják, hogy már 1815-ben ismerte az általa Weihnachtsbaumnak nevezett karácsonyfát, erre pedig a naplójából következtettek a szakértők. Ami bizonyos, hogy 1828. december 24-én az első kisdedóvóban, a gyermekekkel együtt karácsonyfával ünnepelt - áll a Nemzeti Örökség Intézete oldalán. 

Az egyik dolog, ami biztos, hogy eleinte még minden gyerek külön fát kapott, ami alá az ajándékait elhelyezték. A másik pedig az, hogy Magyarországra a karácsonyfa a német és osztrák rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családok révén került. Hogy ki állította először a fát, azt pedig mindenki döntse el maga, de az időszakból fennmaradt történetek főszereplői, a három arisztokrata család hölgy tagja mind ismerték egymást. 

Olvass tovább: idén ez a legdivatosabb szín a karácsonyfákon

Dekoratőrök mondták el, hogy idén melyik szín a legdivatosabb a karácsonyfákon.

(Cikken belüli képek forrása: Griffith & Griffith / Wikipedia Közkincs, borító- és ajánlóképe forrása: Getty Images Hungary.)

• karácsonyfa
• magyarország
• történelem
• magyar történelem
• grófnő
• Karácsony