Ekkor születhetett valójában Jézus: nem december 24-én jött világra?

A karácsony az év egyik legjobban várt időszaka, amikor a hagyomány szerint nemcsak a szeretetet és a családot ünnepeljük, hanem a nyugati keresztény kultúrkörben ez Jézus születésének napja is, valamint az időszámításunk alapját is ez határozza meg.

A kutatók már régóta találgatják, hogy vajon tényleg december 24-én jött-e világra a messiás, és ha nem, akkor miért alakulhatott ki ez a tradíció, ami tévesen tünteti fel a születésének idejét. A helyzetet az is megnehezíti, hogy semmilyen bibliai forrás nem írt le konkrét időpontot, így csak utalások alapján lehet következtetni.

Ez lehet Jézus születésének ideje

A korai egyház az epifániát, vagyis a megjelenést vízkeresztkor, január 6-án ünnepelte, az ortodox keresztények pedig máig ekkorra teszik Jézus születésének idejét. A katolikusoknál a Megváltó születésnapját már a niceai zsinat, vagyis 325 előtt ünnepelték, de ennek a megemlékezésnek még ott sem volt egyértelműen meghatározott napja. Lukács és Máté evangéliumainak leírása azonban arra enged következtetni, hogy valószínűleg nem télre tehető a dátum, hiszen az újszülöttet a szabad ég alatt éjszakázó pásztorok látogatták meg, viszont a Szentföld éghajlata ebben az időszakban nem kedvez ennek, ezen a vidéken is előfordulhat fagy és havazás.

Lukács evangéliuma tovább pontosított a dátumon, hiszen leírja, hogy Erzsébet, Keresztelő János édesanyja, hat hónapos terhes volt, amikor Szűz Mária felkereste őt, apját, Zakariást pedig egy júniusra eső ünnepen látogatta meg Gábriel arkangyal azzal a hírrel, hogy gyermeke fog születni. Mivel ebből arra lehet következtetni hogy Keresztelő János márciusban született, hat hónappal később, szeptemberben jöhetett világra Jézus.

De ha nincs konkrét, bizonyítható dátum Jézus születésére, akkor honnan ered a december 24. vagy december 25. ünneplése? A kutatások alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a megemlékezés csak a második században alakult ki, ez pedig két pogány ünnepnek köszönhető. A Saturnalia, a római Szaturnusz ünnepe a téli napfordulóhoz kapcsolódott. A Saturnáliát azonban a Julianus-naptár szerint december 17-én tartották, és csak később bővítették december 23-ig az ünnepségeket. A Szaturnusz-templomban és a Forum Romanumban áldozással, valamint nyilvános lakomával ünnepeltek, majd zárt körű ajándékozással és karnevállal folytatódott a mulatság.

Később szintén a rómaiaknál kezdett hagyománnyá válni Sol Invictus, azaz a legyőzhetetlen napisten napja, ami december 25-re esett, ezt pedig a keresztények Krisztus világba belépő fénye jelképének tekintették. A dátumot I. Gyula pápa rögzítette 350-ben, a vízkereszt ünnepe maradt január 6-án, a karácsony pedig december 25-re került.

A születésének éve is kérdéses

A kutatókat Jézus születésének éve is rendkívül megosztja, hiszen erről sem maradtak fent egyértelmű források. Dionysius Exiguus kora középkori író 525-ben tette közzé a Krisztus születésétől számított kronológiát, amit a mai napig használunk. Addig ugyanis Diocletianus uralkodásának a kezdetétől számolták az éveket, ám a császár hírhedt volt a keresztényüldözésről, a vallásos író pedig nem találta helyénvalónak, hogy tőle induljon az időszámítás. Dionysius Lukács evangéliumát vette alapul, ám több helyen is elvétette a számítást. Az Újszövetség szerint Jézus Tiberius uralkodásának 15. évében keresztelkedett meg, és körülbelül harmincéves volt ekkor. Azonban Tiberius 15. uralkodási éve 28-29-re esik, így a születési dátum az i. e. 2 vagy i. e. 1, nem i. sz. 1.

Lukács és Máté is Nagy Heródes idejéhez köti Jézus születését, aki a keresztény újszövetségi szentírás szerint halála előtti tébolyában elrendelte a betlehemi gyermekgyilkosságot, vagyis minden kétévesnél fiatalabb ottani kisded megölését, hogy eltávolítsa Jézust, mivel a jóslatok szerint ő lesz Izrael új királya. Ő azonban i. e. 4-ben meghalt, így Jézusnak ez előtt kellett születnie, hogy Júdea királya tudomást szerezzen róla.

Egy másik népszerű magyarázat inkább tudományos alapon próbálja megközelíteni a valós évszámot. A Cambridge-i Egyetem professzora, Colin J. Humphreys  azzal érvelt, hogy a Kr. e. 5. elején egy üstökös haladt el a Szentföld felett, ami valószínűleg a „betlehemi csillag” volt, de más teóriák ennél sokkal korábbra, i. e. 12-re teszik a Halley-üstökös érkezését, ami beragyoghatta Betlehem felett az égboltot. Mivel azonban az üstökösök nem maradnak ott az ég egy pontján, hanem változtatják a helyüket, ezért nem valószínű, hogy a három királyokat ez vezette el a jászolban fekvő újszülötthöz. Sokan arra is gondoltak, hogy egy szupernóva is lehetett, hiszen az nem változtatja úgy a helyét az égen, erről viszont semmilyen feljegyzés nem maradt fent, így nemcsak Jézus születésének napját, hanem a pontos évszámot sem lehet tudni.

Kvíz a legismertebb Jézus-ábrázolásokról

A kvízben próbára teheted magad, mennyire ismered jól a festményeket.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• jézus
• december
• ünnep
• kereszténység
• Karácsony