Az első magyar karácsonyfát szegény gyerekeknek szánta Brunszvik Teréz: 200 évvel ezelőtt állították

Az otthonok örökzöld ágakkal való díszítése a téli időszakban a kereszténység kialakulását megelőző időkre nyúlik vissza.

A karácsonyfa-állítás hagyománya azonban csak a XVI. században terjedt el a világon - elsőként a Német-római Birodalomban. Magyarországra a XIX. század első felében ért el.

Hogy kerül a fenyőfa az otthonokba?

Már az ókori népek hitrendszerében is helyet kapott az örökzöld ágakkal való díszítés. Különösen a téli napforduló környékén ünnepelték a fény sötétség felett aratott diadalát. Az örökzöld ágak pedig a virágzásra, az élet megújulására emlékeztették az embereket.

Az első karácsonyfa állítása Luther Márton nevéhez kötik. A legenda szerint 1536-ban egy téli estén hazafelé ballagva annyira lenyűgözte a fenyőerdő ágain átszűrődő csillagok látványa, hogy hazavitt egy fát, gyertyákat rakott rá, hogy megörvendeztesse családját, és a Megváltó születésére emlékeztesse őket.

A történet valóságtartalma természetesen megkérdőjelezhető, de tény, hogy a karácsonyfa-állítás szokása a XVI. századi protestáns, evangélikus közösségekből indult ki. Amerikába a pennsylvaniai német telepesek révén jutott el a XVIII. század közepén, Nagy-Britanniában pedig Viktória királynő hozta divatba.

Az első karácsonyfa Magyarországon

Brunszvik Teréz neve bizonyára sokak számára ismerősen cseng. Ő alapította 1828-ban Közép-Európa első kisdedóvóját Angyalkert néven a krisztinavárosi Mikó utca 8. szám alatt. Míg napjainkban az óvoda kötelező minden 3-6 éves korú gyermek számára, addig a XIX. században a társadalom a hatévesnél fiatalabb gyerekekkel nem sokat foglalkozott.

Brunszvik Teréz grófnő volt az első, aki a szegénysorban élő, veszélyeztetett gyerekek oktatására, illetve speciális szükségleteire irányította a figyelmet. Kisdedóvójának célja akkoriban elsősorban az volt, hogy pótolja az otthoni nevelés hiányosságait, a kicsik számára biztosították a napközbeni gondozást, nevelést, étkezést. A grófnő volt az első Magyarországon, aki az intézményébe járó gyerekek számára karácsonyfát állított az 1820-as években. Brunszvik Teréz soha nem ment férjhez, és nem született saját gyermeke, de elhivatottságának köszönhetően számos kisgyermek életét könnyítette meg, tette szebbé - nem csak karácsonykor.

A karácsonyfa-állítás hazai elterjedésében a Podmaniczky és a Bezerédy családoknak is jelentős szerep jutott a továbbiakban. A nagyobb magyar városokban az új szokás viszonylag hamar meghonosodott. Az 1860-as években már karácsonyfavásárokat is tartottak Pesten. Az XX. század elején pedig a polgárság és a falusi emberek körében is elterjedtté vált a karácsonyfa-állítás meghitt, szép szokása.

A világ legkülönlegesebb karácsonyfái

Ezek a karácsonyfák egészen eltérnek a megszokottól, de pont ezért érdekesek.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• karácsonyfa
• történelem
• Karácsony