10 szerencsét hozó karácsonyi szokás

Legyen jó a jövő éved!

A szerelmet keresed, vagy a karrieredben lépnél előre 2010-ben? Kövesd elődeink tanácsait!

Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A magyarok hagyományvilága igen gazdag, melyben egyaránt találni a pogány és a keresztény időkből való szokásokat. Különösen az ünnepekhez kapcsolódott számos olyan, mellyel a régiek egyrészt az adott ünnepre emlékeztek, másrészt a földművelés és az állattartás sikerét, az ember egészségét és személyes boldogulását segítették elő mágikus módon.

Ha hiszel a babonákban, utóbbiak közül néhányat te is kipróbálhatsz. A következőkben megismerhetsz néhány olyat, mellyel elődeink elősegítették, hogy a következő évüket a szerencse jellemezze, és bemutatunk néhány olyan technikát is, mellyel megjósolták, mi vár rájuk a következő esztendőben. Íme, a legfontosabb ünnepnapok és a hozzájuk kapcsolódó babonák!

András napja, a legfontosabb házasságjósló nap

Szent András apostol, a keleti egyház védőszentje az első században élt. A hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, ezért nevezik az ilyen keresztet andráskeresztnek.

András napja - november 30. - a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap, a jövendölésre szolgáló praktikákat azonban a lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett elvégezniük. Volt, ahol ezen a napon böjtöltek, mások férfiruhát rejtettek a párnájuk alá.

A zsúpfedeles házak ereszét megrázták, és a kötényükbe hulló magból jósoltak: ha a lány kötényébe búzamag hullott, jómódú legényre számíthatott, ha rozsmag, akkor szegény legényre. Az Ipoly menti falvakban egy András nevű férfi kapuját rázták meg, és figyelték, honnan hallatszik a kutyaugatás - abból az irányból várták a jövendőbelit.

A közös jóslások többnyire a fonóban történtek - ólomöntéssel, gombócfőzéssel. A gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, és amelyik elsőnek jött fel a víz tetejére, az lett az illető férjének a neve.

A moldvai és gyimesi magyarok ezen a napon a farkasok ellen megfokhagymázták az ajtókat, hogy azok ne vigyék el a jószágot - azaz a jövő évük is bőséges legyen. E célból összekötötték az ollót is, mert úgy gondolták, ha nyitva maradna, a farkasok elvinnék a juhokat.

Borbála napja, amikor elsöpörheted a szerencséd

A Borbála-nap - december 4. - hiedelmei és szokásai hasonlóak a Luca-napéhoz, de a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Ugyancsak tilalmas nap volt, fonni például nem lehetett: sok helyen úgy hitték, hogy Borbála bedobná az orsót az ablakon - vagyis, aki ezen a napon dolgozik, annak nem biztos, hogy lesz munkája a következő évben.

Varrni sem volt szabad, akárcsak Lucakor, mert azzal bevarrnák a tyúkok fenekét is. Söpörni sem szabad, mert akkor a szerencsét söpörnék el. Akárcsak az egész téli ünnepkörben, Borbála-napkor sem hoz szerencsét a házra a női látogató - nem érdemes hát ezen a napon vendéget fogadnod. A boszorkányok rontása miatt tilos ezen a napon ruhadarabot kint hagyni, az ajándékozás, kölcsönzés pedig elvinné a szerencsét a háztól.

Luca napja, amikor tilos a munka

Szent Luca a legenda szerint keresztény hitéért halt vértanúhalált, a keresztény egyház azonban nem tartja történeti személynek. A magyar néphitben Luca alakja kettős, egyrészt kapcsolatos a legendabéli Szent Lucával, másrészt egy boszorkányszerű, rontó nőalakkal. Ez utóbbi kísértetszerű jelenség, aki ezen az éjszakán és napon az emberek, állatok kárát okozhatja.

A karácsony 13 legfontosabb szimbóluma

Nézegess képeket!

Elolvasom

Luca napját az egész magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért különösen a boszorkányok rontása ellen kellett védekezni. A Tápió vidékén például az ólak ajtajaira fokhagymával rajzoltak keresztet, az Ipoly menti falvakban megfokhagymázták az állatok fejét, az istálló ajtaját, eléje pedig hamut szórtak, hogy a macska képében járó boszorkány nyomait felszedhessék. Lefekvés előtt mindenkinek fokhagymát kellett nyelnie. Csallóközben Luca-napkor nem adtak ki semmit a házból, nehogy a boszorkány kezére kerülve bajt hozzon.

Házasságjövendölő praktikák

Luca napjához sokféle házasságjósló eljárás kapcsolódott. Sok helyen például cédulákra férfineveket írtak, ezeket gombócokba tették. Úgy tartották, amelyik gombócba rejtett név leghamarabb feljön a víz tetejére, olyan nevű lesz a férjük. A cédulákat úgy is használták, hogy rájuk férfineveket írtak, abból mindennap egyet tűzbe vetettek, és ami karácsonyra utoljára maradt, az lett a jövendőbeli neve. Lucakor is gallyakat tettek vízbe, ha pedig karácsonyra kizöldültek, az a leány közeli férjhezmenetelét jósolta.

Jósló, varázsló eljárások között szerepel - főként a Dél-Alföldön - a tollaspogácsa, úgynevezett Luca-pogácsa készítése is. Akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődik, annak ez betegséget vagy közeli halált jelez.

Ehhez a naphoz munkatilalmak is kapcsolódtak. Országszerte úgy tartották, ha fonnának vagy varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. Luca napjának reggelén a nők ügyeltek arra is, hogy asszony vagy lány be ne tegye a lábát a házba.

Cikkünk megírásában a Jeles napok, ünnepi szokások című könyv segített.
Ezt is szeretjük