Megalázó, vagy jó kis vicc a gyerek rovására? Egyre több ilyen karácsonyi videót látni

Az egyik legféltettebb kincs a világon a gyermek, megőrizni a szemében a fényt, a világba vetett hitét, testi és lelki egészségét, boldognak és gondtalannak tudni őt minden szülő legnemesebb és legnagyobb küldetése. Legalábbis jó volna ezt hinni, számos tragédia és jelenség mutat azonban arra a világban, hogy ezt nem mindenki gondolja így.

Bár a legtöbben bíznak abban, hogy a fejlett társadalmak egyre nagyobb figyelmet szentelnek a gyermekek jogainak, jócskán van még mit tenni a jogalkotás és a gyermekvédelmi rendszer gyakorlata terén is, de nem kevésbé fontos a közvélemény formálása, a normateremtés az attitűdök átalakítása.

Minden szükséges eszközzel fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a gyermekeknek nem csak a jogait, de személyes határait is tisztelet és védelem illeti - mind fizikailag, mind mentális és érzelmi szempontból -, aminek részét képezi az olyan vitatott trendek felülvizsgálata is, mint a gyermekszépségversenyek, a gyermekinfluenszerek vagy épp a gyermekek bármilyen jellegű szerepeltetése a médiában és a közösségi platformokon.

Prankvideók a gyerekek rovására

Egy gyermek a hozzá legközelebb álló felnőttektől kap mintát a viselkedési normákra, tőlük tanulja meg a határszabást, és azt, mit tehetnek meg vele, és ő mit tehet meg másokkal. De mi történik, ha épp egy ilyen, számára fontos személy hágja át ezeket a szabályokat, mit sem törődve az ő érzéseivel, csupán azért, hogy szerepeljen, nézőket, látogatókat és kedveléseket gyűjtsön? 

Bár léteznek más, fajsúlyosságukat tekintve életbevágó, megoldásra váró problémák is, a határok meghúzását érdemes már a hétköznapibb, legkönnyebben tetten érhető eseteknél elkezdeni, melyekre szomorú, de jó példát jelentenek az interneten egyre inkább terjedő, gyermekek rovására elkövetett csínytevések, prankek is, melyek célja elvileg a humor lenne, azonban ez sosem jelenthet mentséget egy másik ember megalázására - elég csak a bullyk vicceskedéseire gondolni -, különösen nem a legkisebbek esetében.

A prankvideók műfaja, melyekben gyakran párok, barátok szúrnak ki egymással a legkülönfélébb, sokszor igen szélsőséges módokon, önmagában is megkérdőjelezhető, a felnőtt-gyermek kontextusban azonban megengedhetetlen, ennek ellenére egyre gyakrabban látni hasonló videókat.

Szinte mindenki hallott a kihívásról, melynek során a szülők közös sütés-főzésre invitálták a gyerekeket, majd egy óvatlan pillanatban a tojást az ő homlokukon törték fel, nemcsak ijedséget és sokkot, de fizikai fájdalmat okozva. De gyakran kerülnek fel a netre olyan videók is, melyekben kamaszokat hoznak szándékosan kellemetlen helyzetbe szüleik a társaik előtt, vagy épp gyerekeket csapnak be, és ijesztgetnek akár verbálisan, akár tettekkel, szörnynek öltözve vagy épp otthagyva őket valahol, messziről figyelve és videózva a reakciót.

Karácsonyhoz közeledve pedig azon videók nézettsége nő meg látványosan, melyben a felnőttek szörnyű ajándékokat rejtenek el a csomagokat lelkesen és örömmel bontogató gyermekek számára, legyen szó egy rohadt banánról, egy nyakkendőről vagy egy megrágott szendvicsről. A jelenség még ma is népszerű, bár míg alig több mint tíz évvel ezelőtt talk show-ban szórakoztak egy hasonló YouTube-kihíváson, ma már egyre többen emelik fel ellene a hangjukat.

Mit mond minderről a pszichológus?

Azzal kapcsolatban, hogy milyen következményei lehetnek a hasonló prankeknek, mit okoznak a gyermek lelkében, valamint a szülő-gyermek kapcsolatban, Teveliné Horváth Melinda pszichológust is segítségül hívtuk.

A szakértő is tapasztalja, hogy az utóbbi években megszaporodtak az olyan videók, melyeken a szülők karácsony vagy más ünnep alkalmával szándékosan kellemetlen vagy zavarba ejtő helyzetbe hozzák gyermekeiket, például üres ajándékdobozt adnak nekik, furcsa vagy bosszantó meglepetéssel készülnek, majd videóra veszik a reakciót, és megosztják a közösségi médiában. Bár a cél látszólag ártatlan - vicces tartalomgyártás -, pszichológusként fontosnak tartja kimondani, hogy az ilyen tréfák a legtöbb esetben nem humorosak, hanem megalázóak és bántóak, különösen a kisgyerekek számára.

A legfőbb problémát abban látja, hogy a kisgyermek érzelmi világa még rendkívül érzékeny és sérülékeny, számukra az ünnepek, különösen a karácsony, a biztonság, szeretet, összetartozás és öröm időszakát jelentik, ha pedig ebben a kontextusban váratlanul megalázzák őket, vagy tudatosan csalódást keltenek bennük, az nemcsak pillanatnyi fájdalmat okoz, hanem mélyebb bizalomvesztéshez is vezethet.

A gyermek ilyenkor azt élheti meg, hogy nem veszik komolyan az érzéseit, a szülő nem érti, vagy nem támogatja őt, az érzelmeivel való játék megengedett, és ráadásul még szórakoztató is. Ez különösen súlyos akkor, ha a reakcióját rögzítik, és mások, ismerősök vagy akár idegenek is nevetnek rajta. Ez megalázó lehet, különösen, ha a gyermek már nagyobb, és felismeri, hogy ő volt a vicc tárgya.

Komolyan sérül a szülő-gyerek kapcsolat

Teveliné Horváth Melinda szerint az ilyen helyzetek aláássák a szülő-gyerek közti bizalmat, mely a biztonságos kötődés egyik alappillére, csökkenthetik a gyerek önértékelését és biztonságérzetét, hosszú távon negatív hatással lehetnek az önképére, különösen, ha a videó másokhoz is eljut. Emellett tanulási mintává válhatnak: a gyerek is megtanulhatja, hogy másokat megalázni vicces dolog, ez később akár agresszív vagy bántó viselkedéshez is vezethet kortárscsoportban.

A pszichológus véleménye szerint esetleg akkor eshet más megítélés alá a dolog, ha egy nagyobb, humorérzékkel rendelkező, önmagát már jól ismerő gyerek aktív részese a játéknak, és ő maga is jót nevet a helyzeten. A kulcs azonban mindig az, hogy a gyerek ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe, ne váljon a vicc tárgyává, és mindig legyen lehetősége nemet mondani, akár utólag is, például arra, hogy egy videó kikerüljön a nyilvánosság elé.

Ha már megtörtént az eset, viszont látva a gyerek reakcióját, a szülő is átgondolja, mit csinált, és megbánja, a szakértő szerint a legfontosabb vállalni a felelősséget. Ez azt jelenti, hogy bocsánatot kell kérni a gyerektől, őszintén, világosan, bagatellizálás nélkül, illetve beszélgetni vele arról, mit érzett, és biztosítani, hogy az érzései jogosak. Nem jó ilyenkor mindent humorral elütni, ha ő nem nevetett rajta, emellett, ha a videó kikerült az internetre, törölni kell, és elmagyarázni a gyereknek, miért fontos tiszteletben tartani az ő érzéseit és jogait. Ez nemcsak a gyerek érzelmi helyreállítását segíti, hanem tanít is: azt, hogy a hibákból lehet tanulni, és a kapcsolatok alapja a kölcsönös tisztelet.

A pszichológus felhívja a figyelmet arra is, hogy a gyermekeknek joguk van a méltóságuk, személyiségük és magánéletük védelméhez, még a családon belül is. Egy nyilvánosan megosztott, megalázó videó sérti ezeket a jogokat, még akkor is, ha a szándék csak vicc volt. A gyerekek nem eszközök a szórakoztatásra, ők érző, fejlődő személyiségek, akiknek biztonságos, kiszámítható és szeretetteljes környezetre van szükségük ahhoz, hogy érzelmileg egészséges felnőttekké váljanak. A humor és a játék helye megkérdőjelezhetetlen a családban, de csak akkor, ha az nem a gyerek érzelmi rovására történik.

Képek: Getty Images Hungary.

• videó
• pszichológus
• szakértő
• gyereknevelés
• káros
• kihívás
• trend
• internet
• gyermekvédelem
• Karácsony