5 fontot adtak egy gyerekprostituáltért - 3 ok, amiért örülhetsz, hogy nem születtél korábban

A 19. században nem volt egy leányálom nőnek lenni. Európában sok helyen a 20. század közepéig egyszerűen nem vették emberszámba a szebbik nem tagjait. Persze még manapság is akad dolguk a nőjogi aktivistáknak, de valószínűleg egyikünk sem szívesen választaná a néhány évtizeddel ezelőtti életmódot.

A nők jogilag nem számítottak önálló személynek. Nem gondoskodhattak a fogamzásgátlásról, nem indíthattak pert, nem írhattak alá szerződést, és nem dönthettek az orvosi ellátásukkal kapcsolatban sem.

Általában a testmozgást és a sportot sem javasolták a nőknek. Biciklire is nehezen engedték őket, mondván, túl erotikus, hogy szétvetett lábbal ülnek a nyergen. Csoda, ha ilyen körülmények között valaki kedélybeteggé vált?

Beutaló az elmegyógyintézetbe

Azokban az időkben mi sem volt könnyebb, mint elmebeteggé nyilvánítani valakit, akitől meg akart szabadulni a család. Ennek az önkényes procedúrának sok nő esett áldozatul, akit a férjük, apjuk egy tollvonással utalt elmegyógyintézetbe.

Nem igényelt különösebb vizsgálatokat, hogy valakit ily módon ártatlanul börtönbe zárjanak, ahol aztán válogatott kínzásokkal igyekeztek őt kigyógyítani a feltételezett elmebajból - mindezt a tudomány és a társadalmi rend nevében.

Gyermekprostitúció

A 19. század vége felé egy brit újságban megjelent cikksorozat alaposan felborzolta az erkölcsös viktoriánus világ kedélyeit, amikor egy újságíró a gyermekprostitúcióról indított oknyomozó cikksorozatot. Leleplezte, mennyire könnyű és olcsó volt megvásárolni egy kislányt szexuális célokra. Öt font volt az aktuális árfolyam - a gazdag férfiak pedig éltek a lehetőséggel. Ugyanakkor az is előfordult, hogy a családok, amelyek cselédnek adták a gyermeküket, nem tudták, hogy prostituáltként foglalkoztatják azt.

Halál a szüléskor

Rengeteg nő vesztette életét szülés közben olyan fertőzések miatt, melyeket egy egyszerű kézmosással meg lehetett volna előzni. Csak épp akkoriban nem tulajdonítottak jelentőséget ennek a higiéniai procedúrának, így aztán a bábák koszos kézzel rohantak egyik szüléstől a másikig.

Amikor egyes orvosok elkezdték terjeszteni a kézmosás fontosságát, sokan még akkor is elutasították az elméletet, mely szerint ez csökkentené a megbetegedések kockázatát. Semmelweis Ignác, akit az anyák megmentőjeként is ismerünk szintén sokat tett a fertőzést megelőző eljárások terjesztéséért, de sokan még mindig nem vették komolyan.

Rájött, hogy a gyermekágyi lázat sok esetben azok az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak az I. számú klinika szülészeti osztályára, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandósokat.

(A Facebook-kép forrása: Wikipedia/AKA MBG.)

• nők
• psziché
• psziché és tudomány
• Lélek&Test