Itthon minden héten meghal egy nő a családon belüli erőszak miatt: súlyosabb a helyzet, mint gondolnánk

A nőkkel szembeni erőszak olyan strukturális és globális probléma, melyet sokan még mindig nem vesznek elég komolyan. Pedig a nők bántalmazása és az ellenük irányuló erőszakos cselekedetek az élet minden részére kiterjedő jelenségnek számítanak, ami bárhol megjelenhet: a nyilvános- és magánszférában, a munkahelyen, a családon belül vagy éppen a világhálón. A nők elleni erőszak az emberi jogok olyan széles körű sérelmét jelenti, amit semmiképp sem szabad tétlenül nézni. 

Brüsszelben, az Európai Parlament nőnapi sajtószemináriumán fontos téma volt a nők elleni erőszak és az Isztambuli egyezmény. Bár a koronavírus gyors terjedése a három napos előadásokra is kihatással volt, azonban a világjárvány sem tudta megfékezni azt, hogy egy ilyen fontos ügyről beszélhessünk.

Az EU-ban minden harmadik nő szexuális erőszak áldozata volt

- Az Európai Unióban minden harmadik, 15 év feletti nő volt már fizikai és/vagy szexuális erőszak áldozata, és minden héten 15 nő leli halálát a családon belüli erőszak miatt – mondta Arba Kokalari, az Európai Parlament frissen megválasztott képviselője, a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tagja az Európai Parlament sajtószemináriumán.

A statisztikák szerint, míg a felső vezetésben, magas pozíciókban dolgozó nők 75%-át zaklatta férfi kollégája, főnöke vagy ügyfele, addig a 18 és 29 év közötti fiatal nők 20%-a tapasztalt internetes zaklatást. Európában a nők 33%-át nap mint nap fizikai vagy pszichológiai bántalmazás éri, üldözik, erőszakot követnek el rajtuk, de a nemi szervek megcsonkítása is mintegy félmillió nőt érint a kontinensünkön.

Az Isztambuli Egyezmény védi a nőket

Az emberi jogok védelmében az Európai Tanács elfogadta a nők elleni és a kapcsolati erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló Isztambuli Egyezményt, amelynek célja a bántalmazás megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők megbüntetése. Az egyezményt 2011-ben fogadták el, és rá három évre, 2014-ben lépett hatályba. 2019-ig 46 ország és az Európai Unió ratifikálta – jogrendbe iktatta - az egyezményt, és bár Magyarország csatlakozott az egyezményhez, az még mindig nem lépett életbe hazánkban - pedig itthon is rengeteg nő a szexuális zaklatás és a családon belüli erőszak áldozata. Hogy miért nem ratifikálta a parlament ezt mindeddig, arról ebben a cikkünkben részletesen írtunk.

Magyarországon minden héten meghal egy nő a családon belüli erőszak miatt 

- A statisztikák szerint az országban minden héten meghal egy nő a családon belüli erőszak miatt, és minden ötödik nő él vagy élt olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen, fizikailag vagy szexuálisan bántalmazta. A női jogok emberi jogok, az Isztambuli Egyezményt pedig nemcsak ratifikálnia kellene Magyarországnak, de fontos lépéseket kellene tenni az edukáció felé is, például a rendőrség és a társszervek kapják meg a megfelelő képzést az áldozatok tájékoztatása ügyében, és legyen sokkal több védett ház is, ahová az áldozatok el tudnak menekülni – mondta Cseh Katalin Európai Parlamenti képviselő Brüsszelben, az Európai Parlament nőnapi sajtószemináriumán.

- A szexuális erőszak bűncselekmények elképesztően kis hányada, csupán 0,24%-a, a nők ellen elkövetett fizikai erőszakkal járó bűncselekmények 0,5%-a kerül mindössze regisztrálásra a rendőrségen. Sokszor a sértett nő, ha el is jut a rendőrségig, a feljelentést nem tudja megtenni a hiányos információk miatt. A legtöbb áldozat nem kap megfelelő támogatást, és az elkövetőket továbbra sem vonják felelősségre – mondta Dr. Wirth Judit, a NANE Egyesület jogi és közpolitikai szakértője egy korábbi cikkünkben.

Hogyan lehetne változtatni a helyzeten?

A finn Satu Haapanen, a Régiók Európa Bizottságának tagja az Európai Parlament sajtószemináriumán felhívta a figyelmet arra, hogy a családon belüli erőszak áldozatai mindenki környezetében előfordulhatnak, és ez bárkit érinthet kortól, nemtől, szociális háttértől függetlenül. Az egyik legfontosabb dolog szerinte is a felismerés, a megelőzés és az edukáció, bármelyik országról is legyen szó:

- Amikor Finnországban meglátogattam egy menedékházat, meglepődtem, hogy valamennyi nő – függetlenül kortól, családi állapottól, szociális háttértől - szembenézett már az erőszak valamilyen formájával. Mindenkiből lehet áldozat, ezért fontos megelőzni és felismerni az erőszakot, hogy ne csak a nőket, de a gyerekeket is megvédjük a bántalmazástól. Kifejezetten fontos oktatni a gyerekeket ezen a téren: például ha rendszeresen meghúzzák a kislány haját, mondja el, hogy ez neki nem tetszik vagy fáj. A lányok, fiúk közötti kommunikáción elengedhetetlen javítani, hogy hogyan ismerjék fel az erőszakos cselekedeteket.

- Az Isztambuli Egyezmény elvárásait mindenképpen be kell építeni az oktatásba, a rendőrség kapjon képzést és tájékoztatást arról, hova fordulhatnak az áldozatok – javasolta Haapanen az Európai Parlament sajtószemináriumán.

Hová fordulhatnak a családon belüli erőszak magyar áldozatai?

A bántalmazottak nem mernek lépni és segítséget kérni, noha a családon belüli erőszak nem magánügy, a fizikai vagy a lelki agresszió a sértett egész életére rányomhatja a bélyegét. Sokszor az erőszakos bűncselekmények a rendőrségig sem jutnak el, pedig bántalmazás esetén mindenkinek joga és lehetősége van segítséget kérni.

A magyar sértettek az Ökumenikus Segélyszervezet weboldalán, a NANE Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület és a PATENT oldalán is kérhetnek segítséget, illetve az egyesületek segélyvonalát hívva. Amikor az életben maradásért már csak az azonnali menekülés nyújt átmeneti biztonságot, az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat adhat segítséget. Az online elérhető szakszerű segítségeken kívül országszerte 9 olyan krízisambulancia működik, ahová a bántalmazottak személyesen fordulhatnak tanácsadásért. Itt nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek – jogászok, pszichológusok, szociális szakemberek – támogatják a bántalmazott nőket. 

Bővebb információt és elérhetőséget arról, hová fordulhatnak még az áldozatok, ide kattintva találsz.

A fotózás segített feldolgozni, hogy megerőszakolták

Rosem Morton még a szakértő és férje segítségével is borzasztóan nehezen tudta feldolgozni azt, hogy megerőszakolták. Állandóan rettegett, depressziós lett, és kísértették a vele történt borzalmak. Ezért úgy döntött, szenvedélyével és munkájával próbálja elősegíteni a lelki és mentális gyógyulás folyamatát: megrázó képeken dokumentálta küzdelmeit, félelmeit és a feldolgozás szakaszait.

Borító-és ajánlóképek: Getty Images Hungary

• kapcsolat
• kapcsolati erőszak
• nők elleni erőszak
• európai parlament
• isztambuli egyezmény
• Lélek&Test