A nárcisztikusok legmérgezőbb taktikái: 7 mondat, amit az áldozat mindig hallott

Brbra Turk nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a nárcizmus témájában írt, ráadásul a saját tapasztalatairól, a valóságról. Tudta, hogy az élet nem igazságos, és sok mindent nem érdemelt meg, de elfogadni azt, hogy milyen élethelyzetbe került, nem volt könnyű.

Rá kellett jönnie, hogy képtelen volt beismerni magának mindazt, ami a szeme előtt zajlott. Éppen ezért is írta meg a Történetek egy nárcisztikus valóságból című könyvét. Elárulta ugyanis, hogy ha valaki a kezébe adta volna ezt a leiratot, akkor ha nem is az első randi után, de biztos, hogy már az első héten elköszönt volna az expartnerétől.

A nárcisztikus mondatai, amiket az áldozat mindig hallott

Egy nárcisztikus után a világ teljesen megváltozik, mert már hónapok alatt képes olyan rutinokat és reflexeket kialakítania, amelyek feldolgozása és elhagyása sokkal nehezebb és fájdalmasabb, mint bármi, amit eddig a szerző tapasztalt. Könyvében a fejezetek címei nem véletlen kaptak idézőjelet: ezek a mondatok mind elhangzottak. Ezeken keresztül meséli el a saját történetét, a manipulációkat. Ezek a mondatok ugyanis nem egyszerű szavak voltak, hanem finomra hangolt fegyverek, amelyek szinte észrevétlenül bontották le az önbecsülését. Mi pedig ezekből emeltünk ki néhány fontosat.

„Te vagy életem szerelme.”

A tükrözés és a lovebombing alatti gyors araszolás. A lovebombing alatt beleszeretett saját tükörképébe, párja lemásolta őt, amennyire kellett, és hozzárakta azt, amit szükségesnek érzett. Így gyártott egy illúziót, amibe olyan könnyen habarodik bele az ember, hogy észre sem veszi.

„Én akarok a fontosabb lenni.”

Ez gyakorlatilag az úgynevezett ellátmányféltékenység. A nárcisztikus nem egyszerűen több figyelmet kér, ő a kizárólagosságot akarja. Azt, hogy minden döntésnél, ünnepnél, fájdalomnál az legyen az első kérdés: „Mit szól ehhez ő?” Ez a mondat valójában azt üzeni: te ne legyél fontos, vagy legalábbis ne annyira, hogy az ő szerepe elhalványuljon, másodlagos legyen.

„Dacos vagyok, amiért nem mehetek veled ilyenkor.”

A daccal megfogalmazott mondat egy eszköz, egy puha érzelmi manipuláció. A nárcisztikus úgy működik, hogy következetes kontrollba helyez, azaz nem az aggódás vezérli ezeknél a kérdéseknél, hanem a kontroll. Ha ezt másképp nem éri el, akkor büntet – szeretetmegvonással, csönddel, daccal.

„Nem okozol nekem örömet magadtól.”

Ez a leértékelés kezdeti fázisa. Nem arról szólt, hogy az áldozat nem adott örömöt, hanem arról, hogy már úgy kellett adni, ahogyan ő elvárta.

„Sokszor nem vagy olyan, mint amilyen szeretném, hogy legyél.”

Ez a triggerelés és a leértékelési folyamat része, amikor a kapcsolatot egy másik síkra helyezi. A triggerelés az, amikor valaki tudatosan, vagy gyakrabban tudattalanul olyan mondatokat használ, amelyek belülről úgy rángatnak meg, mint egy precízre hangolt sokkélmény. Ez azt jelenti, hogy nem a valódi önmagadra kíváncsi, hanem arra a változatra, amit ő szerkesztett meg a fejében.

„Nem tartom jónak, hogy külön is találkozol a barátaiddal, majd talán tíz év múlva.”

Az egyik legkegyetlenebb eszközük a rekeszelés. Ez az, amikor nem kiabál, nem csapkod, nem távozik látványosan – egyszerűen csak elzár. Mindezt persze azért csinálta, hogy az áldozat nehogy panaszkodni tudjon a barátainak.

„Ha azt mondom valamire, hogy nem, az legyen nem.”

A feltételekhez kötött érzelmi kapcsolat lassan alakul ki. Ez arról szólt, hogy bármit, amit kapott, becsüljön meg, mert neki ez egyébként nem járna, és amúgy is csak a partnere tudja megadni.

A könyvben még több mondatot, részletet és saját történetet is olvashatsz.

Cover-kép: Getty Images Hungary.

Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Femina!

• nárcizmus
• nárcisztikus személyiség
• mondat
• mérgező mondatok
• exkluzív
• Lélek&Test