Miért folyik ki a pénz a kezedből?

Amikor egy kisbaba az anyja pénztárcájával játszik, netán a szájába veszi, a felnőttek többsége különösebb reakciók nélkül tűri ezt. Ha viszont a gyerek elkezd turkálni a tárcában, és a bankjegyeket nézegeti, azonnal közbeavatkoznak: nem szabad hozzányúlni, mert piszkos, tele van bacikkal, ki tudja, kinek a kezében volt!

Bár a mondat tartalmilag tökéletesen igaz, tehát jogos az anya óvása, a gyerekben ezzel máris kialakul az első, pénzzel kapcsolatos belső kép: rossz, veszélyes, undorító, és rátapad valami láthatatlan veszély.

Tudattalan pénzérzelmek

Kinga alapvetően sikeresnek nevezi az életét, hiszen bármibe fog, jót hoz ki belőle, elismerik, jegyzik a szakmájában. Ám ami az anyagi ellentételezést illeti, valami mindig történik, ami miatt mások zsebelik be helyette a valójában neki járó pénzt, vagyis az utolsó pillanatban a partvonalra kerül.

A harmincas éveit kezdő lány nagyon sokat töprengett ezen, majd egy barátnője tanácsára megpróbálta határozottabban képviselni az érdekeit. Ez olyan jól ment, hogy hamarosan megkapta álmai jól fizető állását. Innentől kezdve azonban folyamatos rettegésből állt az élete. Bár megengedhette volna magának, hogy öltözködjön, szórakozzon, utazzon, helyette telerakta a kamráját konzervekkel - sosem lehet tudni, mit hoz a holnap, magyarázta az ismerőseinek.

Minél jobban gyarapodott a bankszámlája, ő annál keményebben spórolt, rossz érzései támadtak, amikor ki kellett adnia pénzt, képtelen volt élvezni az életét. Véletlenül jutott el egy családállítási csoportba, a már említett barátnőjét kísérte el. Ott hallott először arról, hogy a családi rendszerből pénzzel kapcsolatos előítéleteket is át lehet venni.

Generációkon át ható, lappangó félelmek

Ha valakiből olyan különös érzelmeket vált ki a pénz adása, elfogadása, átvétele, melyre nem talál magyarázatot a saját életéből, azaz nem volt közvetlen részese mondjuk vagyonvesztésnek, örökösödési vitának, akkor érdemes végigvennie a családtörténetét.

Kinga azt mesélte el a csoportban, hogy az édesanyja mindig is könnyedén bánt a pénzzel, ha volt neki, gyorsan elszórta. A nagymamája ellenben minden garast élére rakott, szinte egész életében keményen takarékoskodott.

Mi történt még korábban? - tette fel a kérdést a lánynak az állításvezető. Kinga sokáig töprengett, majd döbbent felismeréssel válaszolt:
- Az anyai dédnagyapám nagyon szerette a szerencsejátékokat. Igen jól keresett, de szinte mindig üres zsebbel ért haza, elkártyázta, vagy lóversenyen mulatta el a pénzét. Az anyai dédnagymamám folyton rettegett, vajon marad-e annyi, hogy ennivalóra is jusson a családnak.

A családtörténet választ adhat

A felállításból az derült ki, hogy a dédnagymama egzisztenciális félelmei öröklődtek tovább a családban, ki-ki másképp védekezett ellene, spártai spórolással vagy épp könnyelműséggel.

A rendszer legkisebb tagjában, vagyis Kingában meggyőződésként rögzültek a pénzzel kapcsolatos érzetek, függetlenül a keletkezésük eredeti, konkrét okától. Jóval a megszületése előtt épült be tehát a családba az a tudattalanul generációkról generációkra örökített minta, melyet tudatos szinten nem lehet megváltoztatni. Ezért nem vezetett önmagában eredményre Kinga saját elhatározása, hogy majd ő másként csinálja.

Családi hitmondatok

A pénzzel kapcsolatosan nagyon sokféle családi hátterű előítélet lehetséges. Néhány tipikus példa: a pénz nem boldogít, vagyis a pénz egyenlő mindenféle gonddal.

A pénz piszkos, bűnös, tisztátalan dolog, nem érdemlem meg, esetleg nem vagyok még elég jó ahhoz, hogy pénzem legyen.

Könnyen jött pénz könnyen megy, azaz főleg attól lehet elvenni, akinek sok van - ennek oka lehet államosítás, vagyonelkobzás, esetleg rablógyilkosság áldozata a családban. Nem szabad kiadni a pénzt - ide vezethet például egy szegénység miatt meghalt családtag története.

Ha úgy érzed, hogy azonnal el kell költeni a pénzt, meglehet, hogy ezt a hitmondatot olyan vagyonvesztés égette be a családi rendszeredbe, mely a pénzügyi válság alatt, a készpénz elértéktelenedése miatt következett be. Sokakba rögzült bele az is, hogy becsületes munkával nem lehet sok pénzt keresni, tehát aki gazdag, az nem becsületes.

Mivel oldhatók fel a berögzült minták?

A pénzállítás - mely hasonló módon működik, mint a családállítás - lehetőséget ad arra, hogy kiderítsd, milyen pénzzel kapcsolatos komplexusok hatnak az életedben. Ezeket ugyanúgy csoportfoglalkozáson, képviselők segítségével tudatos szintre hozhatod a tudattalanodból, így lehetőséget kapsz arra, hogy elengedd az előrejutásodat gátló mintákat.

Ez a módszer mindazoknak ajánlható, akik szeretnék megérteni a pénzt, megtanulni elfogadni azt, illetve kialakítani a megfelelő stratégiákat, hogy a bevételüket megnöveljék.

Hiszen a gazdasági világválság hatásait senki sem tudja kivédeni, a saját egzisztenciájának javításáért viszont sokat tehet az, aki rendezi viszonyát a pénzzel.

• pénz
• családállítás
• életórák
• féderer ágnes
• Lélek&Test