Mi választja el a csajbarátot a szeretőtől?

Csajbarátnak lenni kapcsolat. A szerető, az státusz. Még akkor is, ha a csajbarátot alig egy centi választja el a szeretőtől. A szeretőből a legritkább esetben lesz csajbarát, ellenben a csajbarátból, nem feltétlenül ugyan, de simán lehet szerető. Csak akkor már nem úgy hívják.
Kifejtés alant.

A barátok együtt hörpölik a lelkifröccsöt

A csajbarát igen különös fajta, olvasztott méz a férfiúi szíven. Megkülönböztetni az ágypajtitól nem egyszerű, de nem is lehetetlen feladat. A kérdés csupán az, melyik oldalról próbáljuk kiókumlálni a dolgot: egyszerű szemlélőként, avagy szívpórázra kötve? Mert ha holmi szerelmi háromszögekbe képzeli magát a kisasszonyka, ha a hátára telepszik a zöldszemű szörnyeteg, akkor az egészet máris megette a fene.

Régóta ismeri

Ahogy azt a bevezetőnkben kifejtettük: minden barátság, így a csajszikhoz gubancolt is, valamiféle köteléket feltételez. A legjobb csajszihaverok akkor lesznek azzá, amik, mikor nemiségről még szó sincs - az egész haveri mizéria általában egy copfhúzással indul, és a spájz mögött anyu dugi Éva vermutjának első belögybölésén át vezet a baráti lélekfröccsözésig.

Beszélget vele a pasas

Innen ismerszik meg elsőképp a lánykapajtás: hogy őszinte vele a manus. Kisasszonyokkal szívdolgot kitrécselni kényelmes és tiszta dolog. A csajszi, az ebben rutinos, vagy legalább beszéli a nyelvet, míg mi, főleg Petőfi-bajszos kiskölökként, hiába ordítunk, hiába mutogatunk kézzel-lábbal, a románccal nemigen értünk szót.

Barátnak ritkán lódít az ember, és ez egyáltalában nem függ a haver nemétől. A csajbarátnak és a manusnak közös múltja van: ezt pedig nem válthatja ki semmiféle felcukrozott csokicickó.

Ágyba járó lélek - a lover

A szeretőre mindez pontosan fordítva vonatkozik: esetében igenis, mondhatni durván számítanak az elsődleges nemi jellegek, illetve a férfi által rendszerint input előtt lefuttatott igazmondási programsorba is becsúszhatnak bizonyos anomáliák itt-ott.

Nem fűzik érzelmek hozzá

Szeretőnek lenni nem ideális állapot. Köztes, ködös, és kénes. Nem is értjük, egyes leányok miért kaparnak foggal-körömmel a pozícióért. A szerető nagyjából szexpartner. Illetve inkább az. Szeretőt azért tart - de csúnya szó, szóval: szerető szekerébe az ember azért csüccsen, hogy az ingyenfuvart követően a benzinköltség, a kötelező biztosítás, a fényezés, meg a többi et cetera a gondolatját ne nyomja orvul.

A szeretőtől az ember legritkább esetben akar bármi többet, ezért nem hívja őt például élettársnak, feleségnek, asszonykámnak és a többi. A szerető státuszából fakadóan ritkán barát, inkább visszajelzés nélküli, sápatag szerelmes. Ebből a pozícióból ha megnyugvásra nem is, hát nagyon szép, már-már drámai szituációkra mindenképpen futja.

A szeretőt meg lehet ismerni. Ő az a kis penészvirág, aki bánatosan kuporog a sarokban, nem vidítja a satisfaction sem, őt csak azért hívtak el a bárba, hogy legyen. Estig dolga nincs. Szerelemben túlmelegedett asszonykákból lesznek ezek a bánatos, rossz nézni szeretők, akik papsajtot nevelnek a balkonon, és éjfélkor, a budai macskaköveken aranycsatos kiscipőkben kopognak keresztül, mint valami kísértetek.

Egy lépésre az ágytól

Nem törvényszerű, de a csajszibarát igen könnyen válhat dugibaráttá is. Hát azért, mert ha már nincsenek titkok, akkor minek tartsuk magunkon a ruhát. Nyilván bejátszhat itt a férfi híres ízlése is, a lánykapajtásság önmagában nem feltételezi a dinnyényi cickókat, de egy-egy duhajabb este után bármi megtörténhet.

Ellenben állandóan féltékenynek lenni a pasi csajbarátjára se nem udvarias, se nem józan dolog. Résen lenni nem árt, de az meg ugye a szerelmi társasjátékok egyik legfőbb szabályát töri meg, jelesül a kölcsönös bizalmat, és akkor már megint csak ott vagyunk, ahol a part szakad.

• szex
• szerető
• adamik zsolt
• barátság
• párkapcsolati probléma
• pasiszemszög
• Lélek&Test