A legveszélyesebb dolog egy nőben: amikor újra emlékezni kezd önmagára

Farkasokkal futó asszonyok című művében Clarissa Pinkola Estés egy olyan ősi, ösztönös női erőt tár fel, amely minden nőben ott él, csak sokszor eltemeti a társadalmi elvárások rétege. A könyv központi alakja az „Ősi Vad Nő”, aki nem engedi, hogy megzabolázzák: érez, lát, ösztönösen tud, és akkor is mozdul, amikor mások már rég feladták volna.

A társadalom, amely megtanít elhallgatni önmagad

A könyv egyik központi gondolata, hogy a női lélek fokozatosan elveszítheti kapcsolatát saját belső hangjával. A megfelelés, a szerepek és az elvárások lassan egy olyan működést alakítanak ki, ahol a nő már nem azt kérdezi, mit érez, hanem azt, mit „kell” tennie.

Ez a folyamat nem látványos törés, hanem lassú elcsendesedés – amikor a belső ösztön háttérzajjá válik.

A belső visszatalálás története – amikor a nő újra önmagává válik

Farkasokkal futó asszonyok nem egyszerű önismereti könyv, hanem egy mély pszichológiai és mitológiai utazás. A jungiánus szemlélet szerint a mesék a tudattalan nyelvei, és ezek segítenek feltárni azokat a belső sérüléseket és elfojtásokat, amelyek elválasztanak az eredeti, ösztönös énünktől.

A könyv végső üzenete nem az, hogy „változz meg”, hanem az, hogy emlékezz arra, aki mindig is voltál. A vad nő nem cél, hanem kiindulópont.

Értékelés
Történet / tartalom: 5/5
Lelki mélység: 5/5
Hatás: 5/5

• könyv
• könyvajánló
• femina könyvklub
• lapozz velünk
• olvasás
• olvasósarok
• Lélek&Test