A tizenötödik aradi vértanú nem kapott apjához hasonlóan kegyelmet - Fia méltó akart lenni Kazinczy Ferenchez

Az aradi tizenhármak neveit mindannyian megtanultuk középiskolában. Valószínűleg kevesen tudnák ma fejből felsorolni őket, de még kevesebben ismerik azokat a hősöket, akiket szintén Aradon, de nem október 6-án végeztek ki. Ilyen volt a híres nyelvújító fia, Kazinczy Lajos is.

Az élete azóta került ismét reflektorfénybe, mióta a Madách Színházban bemutatták Szirtes Tamás rendezésében a Derzsi György-Meskó Zsolt szerzőpáros A tizenötödik című musicaljét. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc korát még nem mutatták be ilyen újszerű, modern hangzás- és látványvilággal, koreográfiával, ezért a produkciót tekinthetjük a musical forradalmának is. A klasszikus zene mellett megjelennek a slam poetry, R’n’B és a rap formai jegyei, de magyar népdalok is.

Kazinczy Lajos, a tizenötödik aradi vértanú

A tizenötödik aradi vértanú életéről készült musical a Madách Színház pályázatán 52 induló közül nyerte el az első díjat. A szakmai zsűritagok egyöntetűen azt érezték, hogy ezt minden magyar középiskolásnak látnia kell. A magyar színház- és zenetörténetben ez az első mű, amely az aradi vértanúk sorsát helyezi középpontjába, a tizenötödik áldozat, Kazinczy Lajos személyén keresztül.

Ő volt a legfiatalabb a vértanúk között - alig múlt 29 éves -, aki társaival együtt az aradi várban Haynau foglyaként raboskodva várt a hadbírósági per ítéletére. Kazinczy Lajosról azt lehet tudni, hogy 1820-ban született Széphalmon, a híres nyelvújító és irodalomszervező Kazinczy Ferenc legkisebb fiaként. Okos és eleven gyermek volt, apja egyik kedvence. A szülők a romló anyagi körülményeik ellenére igyekeztek iskoláztatni gyermekeiket: édesanyja, Török Sophie is tanítgatta Lalót - így becézték Lajost gyermekkorában -, aki később apjához és bátyjaihoz hasonlóan a sárospataki kollégiumba került. 11 éves volt, amikor édesapja elhunyt kolerajárványban.

A családfő halála, majd széphalmi birtokuk elvesztése után már csak baráti, rokoni pártfogóikra számíthattak. Így került el Lajos a Bécstől 30 km-re fekvő Tulln városka utásziskolájába 1835-ben gróf Teleki József, a Magyar Tudós Társaság - későbbi MTA - első elnöke támogatásával. Lajos fennmaradt leveleiből kiderül, hogy serdülőéveiben is nagyon ragaszkodott édesanyjához, folyamatosan írt neki az iskolában történtekről, anyagi helyzetéről és a várva várt társasági eseményekről is.

Jó eredményekkel fejezte be tanulmányait 1839-ben, majd a császári-királyi hadseregben szolgált hadapródként, ahol hamar tiszti rangra emelkedett. Társai szerettek vele időt tölteni, vidámnak és talpraesettnek, szorgalmasnak jellemezték, aki szeret a társaság középpontjába kerülni. Céltalan, bohém, társaságkedvelő fiatal férfiként sokat járt bálokba, ezért viszont állandó pénzhiánnyal, adóssággal küszködött. 1846/47-ben, főhadnagyi kinevezése után nem sokkal kilépett a szolgálatból egy nagy szerelem miatt, amely érdekében még jobban eladósította magát.

Kazinczy Lajos ezután egyik nővére családjához költözött. Amikor márciusban kitört az 1848-as forradalom, jelentkezett honvédtisztnek, ahol tehetséges lévén folyamatosan haladt fölfelé a ranglétrán. Részt vett a pákozdi és a schwechati csatában, alezredesi rangban hadosztályparancsnok lett, valamint közreműködött a magyar utászzászlóalj megszervezésében is. 1849 augusztusában Görgeyvel kellett volna csapataikat egyesíteniük, de az oroszok ebben megakadályozták őket. Így Erdélybe szorult, a világosi fegyverletétel hírére az erdélyi hadsereg maradék csatlakozó egységeivel végül Zsibónál tette le a fegyvert az orosz tábornok csapatai előtt augusztus 25-én. Az oroszok átadták őket a császári csapatoknak, így Lajos az aradi haditörvényszék elé került.

- Később tette le a fegyvert, pere is később kezdődött. Eleinte önérzetesen, talán túl büszkén válaszolt a hadbíróság kérdéseire, s a tizenhárom kivégzésének napján szembesült azzal, hogy az élete forog kockán. Védekezni próbált, de nem akart kibújni az ítélet alól, amely végül teljes vagyonelkobzásra, lőpor és golyó általi halálra ítélte - emeli ki Hernády Zsolt történész.

- Nagyon karakteres és lángelméjű lehetett Kazinczy Ferenc, ami komoly megfelelési kényszert helyezhetett Lajosra. Valószínűleg nagyon keveset tudtak találkozni, mégis az egész életére hatást gyakorolt, szinte megpecsételte azt. Ahogy a darabban is többször elhangzott édesanyjától: "Légy méltó az apádhoz!", amellyel óriási terhet rakott a gyermek Lajosra - emeli ki Borbély Richárd, a musical Kazinczy Lajost megformáló színésze.

- Kíváncsi lennék, ha a 29 éves Lajos leülhetne a börtönben töltött utolsó napjaiban hetvenéves édesapjával, miről beszélgetnének: haragszik-e apjára, hibáztatja-e azért, ahová került. Vagy éppen megköszönné neki, hogy megtanította számára, mi az a hazaszeretet? Mert az apja egész életét és vagyonát - néha a családjától is megvonva - abba ölte bele, hogy újítsa a nyelvünket, ami óriási tudatosságot és ambíciót mutat. Ezen tulajdonságait valószínűleg Lajos is örökölte, amely a harcok során is megmutatkozott kiváló stratégai képességeiben - mondta.

Összesen tizenhat honvédtisztet végeztek ki Aradon. Ormai Norbert ezredest már 1849. augusztus 22-én, az aradi tizenhármat pedig október 6-án, Kazinczyt viszont csak október 25-én küldték a halálba. Haynau utolsó áldozata Ludwig Hauk osztrák származású alezredes volt 1850-ben. Számon tartjuk még az aradi várbörtönben megőrült és elhunyt Lenkey János tábornokot is.

Meskó Zsolt, a musical forgatókönyvírója szerint Kazinczy élni szeretett volna, de felvállalta elkerülhetetlen sorsát, hű maradt nemzete ügyéhez, és osztozott bajtársai sorsában. A darab szerzője kutatásokat is végzett a témában, az információk segítségével a musicalben továbbgondolta Kazinczy lehetséges belső iránytűit, mozgatórugóit is. Ezáltal a színdarabban jobban fókuszba kerül Lajos társasági élete, a csók- és bálkirály-életvitele - szinte minden környékbeli eseményen részt vett - és a közben rátaláló reménytelen, nagy szerelem, amellyel hátralévő életében folyton kerülgették egymást.

Hernády hozzáteszi: „Apjához hasonlóan bíróság elé állt. Kazinczy Ferencet halálra ítélték a jakobinus mozgalomban való részvételért, végül majdnem hét évet töltött börtönben. Lajos azonban már nem kapott kegyelmet. Nem lehet véletlen, hogy a kivégzését követő napon, a külföldi közvélemény nyomására a császáriak leállították a honvédtisztek kivégzését.”

A tizenötödik aradi vértanú tiszteletére szobrot emeltek szülőfalujában, a széphalmi udvarház emlékparkjában és a sárospataki iskolakertben. A 2019-es budapesti Nemzeti Vágtán az ő emlékének adóztak. A hősies élete végén vértanúhalált halt Kazinczy fiú történetét feldolgozó, A tizenötödik című musicalt ősszel ismét játsszák a Madách Színházban, amelyet Szirtes Tamás rendező a hagyományos és a modern harmonikus összhatásában álmodott meg. 

Kvíz: mennyire ismered a híres magyar írók feleségeit?

Tudod, ki volt Jókai Mór vagy Mikszáth Kálmán felesége? Esetleg azt, hogy kihez ment hozzá Polcz Alaine? Válaszolj a kérdésekre, és kiderül, mennyire ismered íróink szerelmeit.

Képek: Madách Színház, Wikipedia, Wikipedia.

• aradi vértanúk
• kazinczy lajos
• kazinczy ferenc
• arad
• 1848-49-es forradalom és szabadságharc
• Lélek&Test