Hányadik gyerek a családban a férfi? Ilyen lesz a kapcsolatban

Bár nincs kivételezett hely a születési sorban, ám attól függően, ki mikor jött a világra, bizony kockázatokkal is számolhat. Jobb, ha tudod, mit kaphatsz és mit vállalsz a társaddal együtt.

A felelősséghalmozó

Aki elsőnek érkezett az adott család gyerekei közül, szinte biztos, hogy hamarabb lesz önálló, mint a többiek. Nézzük, hogy milyen praktikus tulajdonságokat fejleszthet ki egy férfi ebből. Irányító, döntésképes, határozott társra lelhetsz a személyében, olyanra, aki szívesen fedezi fel a világot, szeret alkotni, újat létrehozni, ám közben odafigyel másokra is, tehát önzetlen és segítőkész.

Lehetnek persze árnyoldalai is az elsőszülöttségének. Ha az anyja, apja nem készült még fel lélekben a szülőségre az érkezésekor, úgy érezheti, rajta próbáltak ki fogásokat. Sokat kesereghet esetleg azon, hogy a testvérei mennyivel türelmesebb, megengedőbb nevelést kaptak. Ilyenkor az a hiányérzet, ami a gyerekkora miatt üli meg a lelkét, veled is szembefordíthatja. Féltékeny lehet a sikereidre, esetleg úgy próbálja biztosítani a pozícióját, hogy nem tűr ellenmondást. Vagy: az elsőknek hagyományosan jutó több lehetőséget - amit úgy érzi, nem kapott meg - mások életének, gondjainak magára vállalásával próbálja megélni.

A tökéletességre törekvő

Azok a gyerekek, akik a középtájon helyezkednek el, vagyis egyaránt van nagyobb és kisebb testvérük is, szerencsés esetben a világ legkiegyensúlyozottabb felnőttjei közé tartoznak, óriási türelemmel. Mindenkivel szót értenek, és soha nem esnek kétségbe, a legnehezebb helyzetből is kiutat találnak.

Ám ha egy középső úgy élte meg a gyerekkorát, hogy a nálánál nagyobbra büszkék voltak a szülei, a kisebbet pedig óvták, pátyolgatták, bezzeg őt mintha észre sem vették volna, akkor eltúlozhatja a megfelelést, bizonyítást. Ezek pedig igen fárasztó szélsőségek. Ha azt mondod például, hogy fagylaltot ennél, tíz különböző ízű gombócot hoz neked, és megsértődik, ha a felét otthagyod, mert ezt úgy éli meg, valamit már megint nem jól csinált. Bármit mondasz vagy teszel, rákontráz.

A megmentendő

A legkisebb gyerekkel vállalod a legnagyobb rizikót. Nem csak az a gond, hogy esetleg őt kényeztették el a legjobban, és ezt a gondoskodást várja majd el tőled is. Ő válik le a legkésőbb, azaz legutoljára a szüleiről, ha ez egyáltalán sikerül neki. Azon dilemmázik: mehet-e szabadon a saját életét élni, vagy maradnia kell, a szüleit támogatni?

A legkisebb gyerekek hajlamosak tehát a legnagyobb önfeláldozásra. Néha az vezeti őket a lelkükben: valahogy meg kell hálálnom a szüleimnek, hogy még engem is vállaltak és a világra hoztak. Sokan közülük titokban azt várják el a társuktól, hogy helyettük találjon megoldást. A feladat lehetetlen, ezért társként jól kijönni is esélytelen egy ilyen helyzetből. Ha betagozódsz a családjába, lélekben a párod testvérévé válsz, erre rámehet a szexuális életetek. Választás elé állítod, és veled tart a szülei ellenében? Ezt a döntését neked nem fogja soha megbocsátani.

Biztos, hogy ez az én helyem?

A családállítás módszere arra is felhívja a figyelmet, hogy sok múlhat azon, helyesen sorszámozzák-e a gyerekeket a családban. Mindenki számít, azok is, aki nem tudtak megszületni, vagy nagyon korán meghaltak. Az előbbieket figyelembe véve plusz konfliktus, ha valaki például a legnagyobb gyereknek hiszi magát, pedig előtte is megfogant, netán a világra is jött valaki. Így ő "csak" a második, esetleg középső. Vagy úgy tudja, ő a legkisebb, noha lehettek volna még további testvérei, csak abortusz, vetélés miatt nem születhettek meg. Mindenkinek megvan tehát a maga helye a családi rendszerében, és mindenki csak az őt megillető helyen élhet jó minőségű, boldog életet.

• szerelem
• családállítás
• család
• féderer ágnes
• férfi érzelmek
• Lélek&Test