Ő volt az első nő, aki indult az amerikai elnöki posztért: Mrs. Sátánnak hívták a bátor feminista asszonyt

Az 1800-as évek végén, amikor a nőknek még szavazati joguk sem volt, hatalmas port kavart, hogy egy elszánt és céltudatos, ráadásul fiatal asszony úgy döntött, indul az amerikai elnöki posztért.

Victoria Woodhullt sokan támadták, és Mrs. Sátánnak nevezték, ő mégis kitartott. Bár nem választották meg, mély nyomot hagyott a történelemben, és egész életében a nők jogaiért harcolt.

Nehéz gyermekkor, alkoholista férj és válások

Victoria California Claflin néven született hetedikként egy tízgyermekes családba az ohiói Homer településen. Theodore Tilton életrajzíró szerint apja kiskorában bántalmazta, míg egy másik szakértő, Barbara Goldsmith azt állítja, a férfi emellett éheztette és szexuálisan zaklatta is lányát, bár utóbbit egyesek vitatják. Felnőttkorában arról számolt be, hogy anyjuk szintén hajlamos volt az erőszakra.

Kevés oktatásban részesült, de már ezalatt is kitűnt a többiek közül rendkívüli intelligenciájával. Három év tanulás után azonban ott kellett hagynia az intézményt, amikor apjuk biztosítási csalás miatt felgyújtotta a család malmát, és mindannyian kénytelenek voltak elhagyni a várost. 15 éves korában férjhez ment egy Canning Woodhull nevű alkoholista, nőfaló gyógyszerárushoz. Házasságuk igen boldogtalan volt, és Victoria is dolgozni kényszerült férje mellett a megélhetésért. Két gyermekük közül az egyikük értelmi fogyatékossággal született. 

Az asszony megelégelte férje viselkedését, ezért elhagyta őt, ami akkoriban hatalmas botránynak számított. Egy elvált nőt erősen elítélt, megvetett és kiközösített a társadalom, de őt nem érdekelte más emberek véleménye. Olyannyira nem, hogy 1865-ben újra is házasodott, hozzáment James Harvey Blood ezredeshez.

Brókercég, szabad szerelem, harc a nők jogaiért

Az asszony lassan a szabad szerelem és a szexuális szabadság élharcosa lett: úgy vélte, bárkinek joga van ahhoz, hogy csak addig maradjon választott partnerével, amíg valóban szeretne, és utána nyugodtan továbbléphessen. Azt hirdette, hogy a nők is bármikor kiléphetnek a boldogtalan, bántalmazó kapcsolatokból.

Korábban nővérével, Tennesse-vel látnokokként és gyógyítókként dolgoztak, és ezt 1868-as New Yorkba költözésük után is folytatták. Az asszony már fiatal korától hitt a spiritualitásban, és úgy vélte, kommunikálni tud elhunyt testvéreivel. Ekkor az üzletembernek, Cornelius Vanderbiltnek dolgoztak, akivel Tennesse szerelemi kapcsolatba is bonyolódott. Az ő pénzügyi támogatása tette lehetővé, hogy a két hölgy közösen saját brókercéget alapíthasson 1870-ben Claflin & Company néven - ezzel pedig ők lettek a Wall Street első női tőzsdeügynökei. Victoria azonban ennél többet akart: egy olyan platformra vágyott, ahol felemelheti hangját a nőkért, a munkásokért és a szegényekért. Ezért is hozták létre a Woodhull and Claflin’s Weekly nevet viselő újságot első női lapalapítóként, ami hat éven keresztül szolgált a feminista harc eszközéül.

A lapban olyan, akkoriban igencsak tabunak számító témák kaptak helyet, mint a szexuális oktatás és szabadság, az egyenjogúság, a prostitúció, a miniszoknya és a spiritualitás. Mindemellett a hasábokon a szüfrazsettmozgalmakat és a munkaügyi reformokat is népszerűsítették. Cikkeikkel egyre több ember figyelmét keltették fel, és persze a felháborodásból sem volt hiány. Victoria közben népszerű szalont működtetett, és előadásokat is tartott ezekről a témákról. Szélsőséges nézetei viszont nagyon megosztották az embereket, és sokan ellene fordultak. Mindemellett spirituális felfogása, múltja miatt is támadták, és stílusát, viselkedését is rengetegen kifogásolták.

Victoria Woodhull, az első női elnökjelölt

Victoria harcolt az egyenlőtlenségek és a férfiuralom ellen, és gyorsan a szüfrazsettmozgalmak vezető alakja lett. 1870-ben pedig bejelentette, hogy indul az Egyesült Államok elnöki posztjáért. 1872-ben az Equal Rights Party, azaz az Egyenlő Jogok Pártjának színeiben ő lett az első női elnökjelölt. Ekkor 34 éves volt, de a törvény szerint csak a 35. életévüket betöltött emberek indulhattak a pozícióért, ám őt ez sem tartotta vissza. Alelnökeként az afroamerikai Frederick Douglasst nevezte meg, döntése miatt pedig később rasszista támadások célpontjává is vált.

Kampánya középpontjában a nemi és faji egyenlőtlenségek elleni harc, a női jogok, az egyenlő adózás, a monopóliumok megszüntetése és a munkanélküliek segítése állt. Mindezek mellett továbbra is hangsúlyozta a szexuális szabadságot, méghozzá szokatlanul nyíltan, amivel sokakat megbotránkoztatott - még számos feminista asszony is elfordult tőle. A sajtó ott támadta, ahol csak tudta, a karikaturista, Thomas Nast például ráaggatta a Mrs. Sátán becenevet, és démonnak öltözve rajzolta meg őt. Gyakran prostituáltnak vagy „Wicked Woodhull”-nak, azaz gonosz vagy bűnös Woodhullnak hívták, de ezeknél durvább jelzőket is bőven aggattak rá.

Nemcsak a kampány bővelkedett botrányokban, de a választás napja sem épp a megszokottra sikerült Victoria Woodhull esetében. Néhány nappal előtte publikált egy cikket, amiben képmutató házasságtörőként állította be a népszerű prédikátort, Henry Ward Beechert, és egy másikat egy Wall Street-i kereskedőről, amiben két tizenéves lány leitatásával és elcsábításával vádolta meg. Beecher befolyásos támogatói elfogatási parancsot szereztek az asszony ellen az obszcén anyagok postázása miatt, valamint rágalmazás vádjával. Ezután nővérével és férjével együtt bebörtönözték, és a szavazás alatt sem engedték ki őket. A választás során egyetlen elektori szavazatot sem kapott, és bár voltak néhányan, akik rá szavaztak, az ő voksaikat nem számolták.

Élete a választások után

Az Egyesült Államok elnöke újra Ulysses S. Grant lett. Victoria Woodhull 1884-ben és 1892-ben is próbált jelöléseket szerezni az elnöki tisztségre, ám sikertelenül. Második férjétől 1876-ban vált el, első férje pedig 1877-ben hunyt el, örökségéért gyermekei harcoltak egymásért. A család félt, hogy az exfeleség és testvére kellemetlen történetekkel állnak majd elő a férfiról, ezért megvásárolták hallgatásukat. A pénzből Victoria és Tennessee Angliába költöztek, az egykori elnökjelölt asszony pedig előadásokat tartott Londonban. Ezeknek köszönhetően ismerte meg John Biddulph Martin bankárt, akivel 1883-ban házasodtak össze.

Victoria Woodhull a későbbi éveiben is aktív maradt: cikkeket írt, tovább tevékenykedett a szüfrazsettmozgalmakban. Férje halála után, 1901-ben vonult vissza worcestershire-i birtokukra, és 1927-ben, 88 évesen itt is hunyt el.

Képeken a 20. század legbátrabb asszonyai

A következő hölgyeket nem zavarta, hogy a férfiak vagy konzervatívabb nőtársaik kigúnyolták, megvetették, lenézték őket: bármire hajlandóak voltak, hogy elérjék céljaikat. Nevük bevésődött a történelembe, és ma is rengeteget köszönhetünk nekik. Képeken mutatjuk a 20. század legbátrabb, leghíresebb magyar és külföldi feminista asszonyait.

Képek: Getty Images Hungary.

• victoria woodhull
• elnökjelölt
• amerikai egyesült államok
• elnökválasztás
• feminizmus
• női sorsok
• inspiráló nők
• Lélek&Test