Míg a két legfontosabb vallási ünnepünk közül az egyik, a karácsony állandó dátumhoz kötött, addig a húsvét aktuális időpontját minden január elején ki kell vadászni a naptárból, rákeresni a neten, hogy épp milyen hónapra, napra esik.

2018-ban húsvétvasárnapot március 31-én, húsvéthétfőt április 1-jén ünnepeljük. De miért is vannak mozgó ünnepeink?

Ezért változik a húsvét időpontja

Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük. A korabeli forrásokból tudható, hogy Jézus kereszthalálának ideje a zsidó naptár szerinti Niszán hó 14. napjára esett, feltámadása pedig harmadnapon, vasárnap történt. Mivel a zsidó naptár hónapjai újholdtól újholdig tartanak, a számításban így kapott szerepet a Hold járása. Niszán hava pedig a tavasz első hónapja, így a tavaszi napéjegyenlőség is jelentőséggel bír a húsvét időpontjának számítása során. Egyébként az ünnep pontos dátumának tekintetében még a keleti és nyugati egyházak sem jutottak évszázadokig közös nevezőre.

Végül a 325-ös niceai zsinaton sikerült a vallási vezetőknek egységesíteni a húsvét időpontját. Húsvétot minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. Amennyiben a holdtölte vasárnapra esik, úgy a következő vasárnapra csúszik át az ünnep. A tavaszi napéjegyenlőség napja általában március 21-én van, de a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt eshet március 20-ára, illetve ritkábban 19-ére is. 2018-ban március 20-án lesz a tavaszi napéjegyenlőség. Húsvétvasárnap március 31-én, húsvéthétfő pedig április 1-jén lesz. Tehát nagyon röviden: a húsvét időpontja azért változik, mert számításában nem csupán a Nap, de a Hold mozgása is lényeges tényező.

További mozgó ünnepeink

A húsvét mellett még számos további egyházi évhez kötődő mozgó ünnepünk van. Ezek nem mindegyike munkaszüneti nap. Aktuális dátumuk - advent kivételével - mindig a húsvét időpontjához igazodik.

• Hamvazószerda: a húsvétvasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap - a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdete.
• Mennybemenetel, más néven áldozócsütörtök: a húsvét utáni negyvenedik nap - az ünnepet általában a következő vasárnap tartják.
• Pünkösd: a Szentlélek eljövetelét a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünnepeljük.
• Úrnapja: a pünkösd utáni tizedik napra - csütörtökre - esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét”, az oltáriszentséget ünnepli az egyház, körmenet kötődik hozzá.
• Advent: a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig tart. Krisztus eljövetelét ünnepeljük, egyben az egyházi év kezdetét is jelenti.

A cikk az ajánló után folytatódik

1/

Fehér bóbitás kék kristály ezüst fülbevaló

7 600 Ft

Zema finomporcelán medál

13 080 Ft

Édesvízi hullámok fehér gyöngysor

69 000 Ft

Igazgyöngy és cirkónia ezüst fülbevaló

13 990 Ft

Édesvízi igazgyöngy ezüst fülbevaló

14 490 Ft

Krémfehér kristálygyöngyös karkötő

19 990 Ft

Bátorságra ihlető Telehold ametiszt kristályos YANTRA boldogság nyaklánc

12 900 Ft

Édesvízi igazgyöngy ezüst fülbevaló

12 990 Ft

Zöld Plano Hollóházi Porcelán merev karperec népi mintával

7 190 Ft

Kristályok és gyöngyök állítható karkötő

9 990 Ft

Négykarmos keretbe foglalt cirkónia fülbevaló ezüst kapoccsal

11 990 Ft

Még több termék

A húsvét legkorábbi és legkésőbbi időpontja

Legkorábban március 22-én, legkésőbb pedig április 25-én ünnepelhetjük a húsvétot. E kettő között 35 különböző napra eshet Jézus feltámadásának emléknapja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mind a legkorábbi, mind a legkésőbbi időpont nagyon ritkán fordul elő. A korai időpontra például 1818 óta nem volt példa, arra pedig, hogy legközelebb március 22-ére essen húsvétvasárnap, egészen 2285-ig várni kell. Tehát a két legszélső naptári határ nagyon ritkán fordul elő, leggyakrabban április 19-ére esik húsvétvasárnap.