Miért változik a húsvét időpontja? Egy hónap eltérés is lehet

Míg a két legfontosabb vallási ünnepünk közül az egyik, a karácsony állandó dátumhoz kötött, addig a húsvét aktuális időpontját minden január elején ki kell vadászni a naptárból, rákeresni a neten, hogy épp milyen hónapra, napra esik.

2018-ban húsvétvasárnapot április 1-jén, húsvéthétfőt április 2-án ünnepeljük. De miért is vannak mozgó ünnepeink?

Ezért változik a húsvét időpontja

Húsvétkor Krisztus feltámadását ünnepeljük. A korabeli forrásokból tudható, hogy Jézus kereszthalálának ideje a zsidó naptár szerinti Niszán hó 14. napjára esett, feltámadása pedig harmadnapon, vasárnap történt. Mivel a zsidó naptár hónapjai újholdtól újholdig tartanak, a számításban így kapott szerepet a Hold járása. Niszán hava pedig a tavasz első hónapja, így a tavaszi napéjegyenlőség is jelentőséggel bír a húsvét időpontjának számítása során. Egyébként az ünnep pontos dátumának tekintetében még a keleti és nyugati egyházak sem jutottak évszázadokig közös nevezőre.

Végül a 325-ös niceai zsinaton sikerült a vallási vezetőknek egységesíteni a húsvét időpontját. Húsvétot minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap ünnepeljük. Amennyiben a holdtölte vasárnapra esik, úgy a következő vasárnapra csúszik át az ünnep. A tavaszi napéjegyenlőség napja általában március 21-én van, de a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt eshet március 20-ára, illetve ritkábban 19-ére is. 2018-ban március 20-án lesz a tavaszi napéjegyenlőség. Húsvétvasárnap április 1-jén, húsvéthétfő pedig április 2-án lesz. Tehát nagyon röviden: a húsvét időpontja azért változik, mert számításában nem csupán a Nap, de a Hold mozgása is lényeges tényező.

További mozgó ünnepeink

A húsvét mellett még számos további egyházi évhez kötődő mozgó ünnepünk van. Ezek nem mindegyike munkaszüneti nap. Aktuális dátumuk - advent kivételével - mindig a húsvét időpontjához igazodik.

• Hamvazószerda: a húsvétvasárnaptól visszaszámolt negyvenedik hétköznap - a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdete.
• Mennybemenetel, más néven áldozócsütörtök: a húsvét utáni negyvenedik nap - az ünnepet általában a következő vasárnap tartják.
• Pünkösd: a Szentlélek eljövetelét a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünnepeljük.
• Úrnapja: a pünkösd utáni tizedik napra - csütörtökre - esik. Ezen a napon „Krisztus titokzatos testét”, az oltáriszentséget ünnepli az egyház, körmenet kötődik hozzá.
• Advent: a karácsony napját megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig tart. Krisztus eljövetelét ünnepeljük, egyben az egyházi év kezdetét is jelenti.

A húsvét legkorábbi és legkésőbbi időpontja

Legkorábban március 22-én, legkésőbb pedig április 25-én ünnepelhetjük a húsvétot. E kettő között 35 különböző napra eshet Jézus feltámadásának emléknapja. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy mind a legkorábbi, mind a legkésőbbi időpont nagyon ritkán fordul elő. A korai időpontra például 1818 óta nem volt példa, arra pedig, hogy legközelebb március 22-ére essen húsvétvasárnap, egészen 2285-ig várni kell. Tehát a két legszélső naptári határ nagyon ritkán fordul elő, leggyakrabban április 19-ére esik húsvétvasárnap.

• ünnep
• vallás
• jézus
• húsvét 2019
• Húsvét