Ilyen volt a húsvét a múlt században - Hangulatos életképek

A böjt időszaka nemcsak testi és lelki megtisztulást jelentett, hanem aktív, az ünnepre kollektívan hangolódó heteket is.

Vidám készülődéssel teltek a napok, a lányok és asszonyok megszámlálhatatlan tojást festettek, a férfiak pedig azzal foglalkoztak, hogy jóféle sonka kerüljön az asztalra. 

Régi húsvétok

A húsvéti körmenetekre a falu apraja-nagyja készült, a templomot gyönyörűen feldíszítették. A fiatal, eladósorba kerülő lányok előkészítették a legszebb ünneplő népviseletüket, és izgatottan várták a locsolókat, remélvén, hogy a jövendőbelijük is megöntözi őket. Az idősebb asszonyok előkészítették a házi pálinkát és bort, majd csendben fohászkodtak magukban, hogy szépen megkeljen a Krisztus-kalács.

A húsvétnak akkora ereje és fensége volt, mint a karácsonynak, hiszen ez a kereszténység legnagyobb ünnepe. Nézd meg, hogyan ünnepeltek anyáink és nagyanyáink a múlt században.

1959 márciusában így készültek Kalocsa környékén, egy öregcsertői tanyán az ünnepre. Az idős pingálóasszony unokájának tanítja a mesterséget. Nemcsak a tojáson van szép, cirkalmas kalocsai minta, hanem a falakon és a bútorokon is.

Fotó: Járai Rudolf/MTI

Hajdanán a fiúknak nem volt ciki locsolkodni, és a lányok sem voltak idegesek miatta, hanem nagyon várták. A gyerekeket kiskoruktól kezdve tanították a locsolásra és a versekre, az ajándékul adott tojások festésére. Ez a kép Aszódon készült 1963-ban, ahol az ablakon keresztül locsolkodnak a legénykék, ekkor már kölnivel.

Fotó: Bereth Ferenc/MTI

A húsvéti ünnepekhez mindig hozzátartozott a bárány, nyúl vagy kiscsibe. Ezen a képen egy népviseletbe öltözött kislány a kötényében kislibákat tart, mögötte kerekes kút van a ház udvarán. A kép 1961-ben készült Őrhalmon.

Fotó: Bojár Sándor/MTI

Hollókő évszázadok óta őrzi a hagyományokat, és minden évben elővarázsolja a tradicionális húsvét hangulatát. Az 1960-as években, akárcsak ma, a férfiak kútból felhúzott vízzel, vödörből locsolták a lányokat.

Fotó: Rácz János/MTI

A húsvéti néphagyományokhoz híven a falu idősebb asszonyai tanították a fiatalabb generációt a tojásfestés művészetére. A néni az írókázás technikáját mutatja meg a lányoknak 1974-ben Váralján.

Fotó: MTI: Danis Barna

Régen a húsvéti sonka mindenhol szigorúan házilag készült. Már karácsony után, de legkésőbb februárban levágták a disznót, hogy a sonkája jó alaposan meg tudjon pácolódni húsvétig. A kamrában lógott a jóféle kolbászokkal és szalonnákkal, hogy aztán az ünnepi asztalra kerüljön.

Fotó: 1947 Fortepan

Az ételszentelés a húsvét egyik legfontosabb eseménye volt. Az asszonyok ünnepi kosárba készítették a sonkát, kalácsot, tojást és bort. Reggel elment a család a templomba, és együtt várta a mise után, amíg a pap megáldja és felszenteli az ételt. Addig nem is kerülhetett sor az ízletes húsvéti reggelire, amíg ez meg nem történt.

Fotó: 1976 Szabó Tamás/Kriza János Néprajzi Társaság fotóarchívuma

Az eladósorban lévő lányok és a fiatalasszony maguk festik a locsolóknak szánt hímes tojást a palócok lakta Hollókőn. A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, más területeken általában egyszínűre festik. A tojáshímzés módszere hagyományos, a batikolás, karcolás, írókázás és patkolás a jellemző.

Fotó: Járai Rudolf / MTI

1966-ban így festették a matyó lányok Mezőkövesden a tulipánnal díszített tojást. Mögöttük a tisztaszoba magasra pakolt dunnája van, a lányok fején meg a bohókás tarás suta, ami a mezőkövesdi népviselet egyedi fejfedője.

Fotó: Kunkovács László/MTI

Tojásfestő lányok kalocsai népviseletben 1969-ben. Húsvétkor minden tájegységen elővették a legszebb ünnepi népviseletet, és abban töltötték a napokat az emberek.

Fotó: Járai Rudolf/MTI

• ünnep
• húsvéti hagyomány
• retro
• Húsvét