Így nézett ki Jézus a mesterséges intelligencia szerint: a torinói lepel alapján alkotta meg a mását

Jézus Krisztus a vizuális művészet történetének talán leggyakrabban ábrázolt alakja, szőke, kék szemű vagy épp sötétebb bőrű férfiként az évszázadok során éppúgy megörökítették, mint gyermekként vagy csecsemőként édesanyja karjaiban.

Létezik azonban egy általános kép, mely a többségben rögtön felsejlik neve hallatán, egy leomló hajú, hosszúkás arcú, szakállas Megváltó mása, abban pedig, hogy ez így alakult, és rögzülhetett is, a keresztény egyház egyik legtitokzatosabb ereklyéjének, a torinói lepelnek is kulcsszerepe van. 

Jézus arcának leghitelesebb mása?

Az évszázadok óta Torinóban őrzött, több mint négy méter hosszú és több mint egy méter széles, halszálkamintásan szőtt lenvászon egy körülbelül 1,75 méter magas férfi arcát és testének vonalait rajzolja ki, a lenyomat emellett olyan sérülések egykori meglétére enged következtetni, melyek azonosak a kereszten szenvedett Jézuséival.

Arról, hogy a kultikus ereklye valódi-e, máig folynak a találgatások, a legjellemzőbb Jézus-ábrázolások hitelességét azonban sokak szemében megerősíti, csakúgy, mint a lepel alapján 2023-ban digitálisan elkészített arcmás. Az egyház és a lepel kutatói 2023 szeptemberében ünnepelhették a kilencvenedik évfordulóját annak, hogy csaknem négyszáz év után először mutatták azt be a nagyközönségnek, mely alkalomból a Daily Star az ereklyét alapul véve a Midjourney mesterséges intelligencia segítségével alkotta meg Jézus képmását, HD minőségben.

A kép nem tér el a hagyományos Krisztus-ábrázolásoktól, azonban sokkal jobb minőségű és részletesebb, mint bármilyen másik arcmás, amit a lepel alapján készítettek. Ha szeretnéd megnézni a képet, ide kattintva megteheted. 

A leghíresebb vallási ereklye

A szkeptikusok egyik fő érve szerint nincs túl sok hiteles bizonyíték arra vonatkozóan, mi történt a lepellel Krisztus halála után. A feltételezések szerint többek közt a templomos lovagok is őrizhették, az azonban biztos, hogy az 1350-es években Geoffroy de Charnay tulajdonába került, kiállították, majd a kiállítást be is tiltották. A tulajdonos unokája a leplet eladta a Savoyai családnak, majd tűzvész rongálta meg. Torinóba, mely a savoyaiak székhelyévé vált, 1578-ban került, ezt követően azonban csak nagyritkán láthatta a nagyközönség.

Elsőként 1933-ban, később a Torinóba érkezés négyszázadik évfordulóján, 1978-ban, majd 1998-ban, 2000-ben, 2010-ben és 2015-ben. A lepel másolatát a Torinói Lepel Múzeumban lehet megtekinteni, a Keresztelő Szent János-székesegyházban őrzött eredetit pedig legközelebb várhatóan 2025-ben tárják a nyilvánosság elé.

Egy megkínzott férfitól származik

Az ereklyét már története kezdetén is többen, köztük egyházi méltóságok is hamisnak nyilvánították, míg mások eredetiségéről voltak meggyőződve. Mint ahogy kiállítani sem szokták gyakran sérülékenysége miatt, a tudományos vizsgálatoknak való alávetését is csak a 19. század óta, és csak alkalmanként engedélyezi az egyház. A kutatások jelenlegi állása szerint sem bizonyítani, sem kizárni nem lehet, hogy a lepel valóban Jézus testét fedte egykor.

Azt már több ízben sikerült alátámasztani, hogy a leplen található lenyomat nem festmény, hanem valóban egy megkínzott és számos módon megsebesült férfi testétől származik, akit valószínűleg keresztre feszítettek. A vérfoltok alapján az illetőnek komoly sérülései voltak a fején, a hátán, a kezén, a lábfején, valamint a szív tájékán is. A vizsgálatok alapján a sérülések származhattak szögektől, korbácstól, töviskoronától és szívbe szúrt lándzsától is, emellett a vállak és az arc aszimmetriáját is összefüggésbe hozták Jézus vállának kificamodásával, valamint arcul ütésével is. 

Nagy erejű sugárzás érte a leplet?

Az egyik legkomolyabb kérdést a kormeghatározás jelenti, szénizotópos vizsgálatok szerint a középkorban készülhetett, míg más tudóscsoportok ezt cáfolva, a pollen és szennyeződések vizsgálata által azt igazolták, hogy Krisztus korában. Érdekes kérdés az is, hogy a lepel mikor színeződött el, és vette fel a test lenyomatát. Egyes tudósok szerint megdöbbentő, hogy nincsenek rajta bomlásra és gázképződésre utaló jelek, mások szerint hasonló elszíneződést még jelen körülmények között sem lehet reprodukálni, nemhogy a középkorban, ahhoz ugyanis egyfajta nagy energiájú sugárzás kell.

A hitelességgel kapcsolatban egyértelműen az egyház sem foglal állást, Ferenc pápa például 2015-ben a Lepel Emberét emlegetve utalt rá, akiben a keresztények ugyan Jézus ikonját szemlélik, de akinek arcában bárki megláthatja magányos, szenvedő testvérét. Híressé vált Giacomo Biffi, volt torinói érsek mondata is, mely szerint a hívő keresztényeknek nagyjából mindegy, hogy a lepel hiteles-e, míg az ateisták minden erejüket bevetik, hogy az ellenkezőjét bizonyítsák. Ha szívesen olvasnál még a lepel kutatásáról, kattints ide!

Képek: Getty Images Hungary, címlapkép: Krisztus arcképének másolata a lepel alapján.

• jézus arca
• jézus
• torinói lepel
• vallás
• Húsvét