Mi történik mégis Ukrajnában?

Kik és miért ölik egymást?

Mellettünk történik, mégis keveset tudunk róla. Kik lőnek Ukrajnában kire? Hogyan jutottak idáig?

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Július 17-én fordulópontjához érkezett a kelet-ukrajnai konfliktus. A maláj légitársaság járatát Kelet-Ukrajna felett érte találat, minden bizonnyal egy rakéta okozta a gép és közel háromszáz utasa vesztét. A nemzetközi közvélemény a helyi szakadárokat tartja felelősnek az utasok haláláért, emiatt pedig Oroszország kihátrálhat a lázadók mögül. A térségben Viktor Janukovics elnök bukása óta harcolnak a kijevi kormány katonái a lázadókkal. Pontos adatokat nem tudni az áldozatok számáról, de több száz civil halhatott meg a konfliktusban. De kik is pontosan a lázadók, és mi a céljuk? És hogy jön ide Oroszország?

Honnan indult?

Ahhoz, hogy tiszta képet kapjunk az ukrajnai helyzetről, távolról kell indulni. Tavaly novemberben robbantak ki tiltakozások Kijevben, amikor világossá vált, hogy Viktor Janukovics elnök nem írja alá az Európai Unióval a társulási szerződést. Ehelyett az államfő inkább Moszkvával fűzné szorosabbra a kapcsolatokat.

A kezdetben Európa-párti tiltakozókhoz csatlakoztak az ukrán nacionalisták, a rendőrség és a hadsereg egyre brutálisabban lépett fel, a zavargások vidékre is átterjedtek, és halálos áldozatokat követeltek. Végül februárban Janukovics minden befolyását elveszítve Oroszországba menekült. Az ezek után felálló ideiglenes kormányt azonban nem mindenki ismerte el  Ukrajnában, és egyeseket megrémített az, hogy az ország esetleg az EU felé fordul. Vagy ami az oroszoknak még rosszabb, az orosz kisebbség ellen.

Nem sokkal Janukovics Oroszországba szökése után az orosz hadsereg bevonult a Krím-félszigetre, és egész egyszerűen magához csatolta a területet. Nem volt nehéz dolga az oroszoknak, hiszen addig is komoly támaszpontot működtettek a stratégiailag fontos félszigeten. Az akciót az ENSZ törvénytelennek mondta ki, és Ukrajna területi egységének megsértéseként értékelte.

Az ukrán területen lelőtt gépen többségében holland állampolgárok utaztak. Őket gyászolta szerdán az egész ország, amikor koporsóik visszakerültek hazájukba. Nézegesd meg szívszorító képeinket!

Könnyek és értetlenség: képeken a hollandiai gyásznap

Nézegess képeket!

Elolvasom

Kik harcolnak?

Már a harcok kezdetekor nyilvánvaló volt, hogy Oroszország áll a kelet-ukrajnai lázadások élén, vagy legalábbis segíti a szakadárokat. Szinte nyílt titok, hogy orosz katonák már a lázadások kezdete óta jelen vannak Ukrajnában, és az is valószínű, hogy a fegyvereket sem a pincéből szedték elő a helyiek - köztük azt, amivel minden jel szerint lelőtték a maláj utasszállítót -, hanem Moszkva juttatta nekik azokat. Ezt azonban Vlagyimir Putyin eddig mindig határozottan tagadta.

A szakadárok nem egységesek, nincsenek ismert vezetőik, és a céljaik sem egyértelműek. Egyesek Oroszország részeként látnák a keleti régiókat, mások csak nagyobb függetlenséget szeretnének kivívni a kijevi kormánnyal szemben. Az biztos, hogy minden szakadár csoport inkább Oroszország felé húz. Ezért is kérte Barack Obama amerikai és François Hollande francia elnök Putyint július elején, hogy gyakoroljon nyomást a szakadárokra egy tárgyalásos rendezés érdekében.

Az is az orosz befolyást bizonyítja, hogy Janukovics elnök távozása óta Moszkva kemény, megtorlásnak tűnő akciókat hajtott végre Kijev ellen. Elfoglalta a Krímet, 70%-kal emelte a földgáz árát, felfüggesztette az ipari megrendeléseket, illetve egyre több katonát állomásoztat a közös határvonal mentén.

Oroszországban eddig is szerették Ukrajnát független állam helyett inkább egyfajta befolyási övezetként kezelni, amelyet gyakran fegyelmezett Moszkva például azzal, hogy elzárta a gázt, vagy éppen megemelte annak árát. Putyin egyik legfőbb törekvése, hogy megalapítsa az Európai Unió ellenpárját, saját gazdasági térségét, amely a népes és jelentős iparral rendelkező Ukrajna nélkül nem sokat érne. Egy kivéreztetett és destabilizált Ukrajna azonban sokkal könnyebb préda lenne Moszkvának, ezért állhat Putyin érdekében, hogy olyan konfliktusokat gerjeszt a szomszédjánál, amik gyengítik a központi kormányt.

Miért harcolnak?

Ukrajna keleti részén főként oroszajkúak élnek, akiknek legfőbb bevételi forrásuk az iparból származik. Ezek közül is kiemelkedő a bányászat, amit féltenek az nyugati közeledéstől a helyiek. Az Európai Unió ugyanis minden bizonnyal olyan szerkezeti reformokat követelne Ukrajnától, ami a keleti nehézipar gyengülésével járna. Ráadásul a keleti ipar főként az orosz piacra termel, ha pedig ez kiesne, milliók megélhetése válna kétségessé.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Etnikai megoszlás is állhat a háttérben. Ukrajna lakosainak 17%-a orosz, akik főként a keleti megyékben élnek. Azokban a keleti megyékben, ahol most a harcok folynak. Míg az ország nyugati részében egyes megyék orosz etnikumú lakossága a 2%-ot sem éri el, egyes keleti megyékben ez az arány a 40%-ot is megközelíti.

Most úgy tűnik, hogy a szakadárok óriásit hibáztak azzal, hogy feltehetőleg tévedésből lelőtték a maláj utasszállítót. Ez Putyinnak is annyira kínos lehet, hogy nem támogatja tovább a lázadókat, így pedig az ukrán hadsereg összezúzhatja ezeket a csoportokat. Erre számíthat Kijev is, hiszen az eset óta az ukrán haderő sokkal bátrabban támadja a szakadárok állásait. Moszkva és a nyugat közt a hidegháború vége óta nem volt ilyen rossz a viszony.

Képek forrásai: felső és lead: themoscowtimes.com; alsó: newsweek.com; mobilkép: ibtimes.co.uk

Ezt is szeretjük