Interjú Orosz Helgával, a világ szexszimbólumainak magyar hangjával

Angelina Jolie és Sharon Stone is Orosz Helga gyönyörű, bársonyos hangján szólal meg.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A szélesebb közönség számára elsősorban talán Lara Croft magyar hangjaként ismert Orosz Helga egy nagyobb vargabetű után lépett a színi pályára. Mielőtt a Nemzeti Stúdió, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, két évig a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Tanárképző Főiskolára járt, azon belül is logopédia szakra. Bár a tudománynak ez az ága - akárcsak a színjátszás - szorosan összefügg a beszéddel, Helga a Bárczin töltött két évnek elsősorban nem a színpadon vagy a szinkronban vette - és veszi a mai napig - hasznát.

Elfogadást tanult

- Csodálatos embereket ismertem meg ezen a főiskolán - emlékszik vissza. - A gyógypedagógusok hihetetlenül bizakodóak, tele vannak hittel és szakmai alázattal, nagyon jó volt ezt megtapasztalni! Mindemellett megrendítő volt megismerni az emberi kiszolgáltatottság arcait. Rögtön az első évben elvittek bennünket az összes gyógypedagógiai vonatkozású intézménybe, ahol megismerkedtünk mind az ott dolgozókkal - gyógypedagógusokkal, nevelőkkel, ápolókkal -, mind pedig a sérült gyerekekkel-felnőttekkel, foglalkoztatottakkal, ápoltakkal. Ez volt aztán a választóvíz! Az ilyen élmények hatására vagy megváltozol, vagy elmenekülsz. Én maradtam.

A gyógypedagógusok körében valóban megvalósul az elfogadás. Ez jelenti például azt is, hogy nem félelemmel vagy megdöbbenéssel tekintenek egy sérült emberre, hanem azt keresik, mi a feladat, miképpen tudnánk valóban segíteni. Ezzel az attitűddel azonosulva szebb és teljesebb lett az életem! Amikor olyasvalakivel találkozom, aki mások szemében furcsa vagy akár iszonytató lehet, az alatt az idő alatt, amíg a többiek megijednek, illetve küzdenek magukkal, én a tennivalón gondolkodom.

Hátrányos helyzetű gyerekek életét teszi szebbé

- Ezen tapasztalatoknak sok hasznát veszem például a Mus-e Magyarország Egyesület programjában is, ahol több mint tíz éve játszom, illetve foglalkozom ugyan nem sérült, de nagyon is hátrányos helyzetű gyerekekkel - folytatja. - Igyekszünk szebbé, színesebbé és gazdagabbá tenni az életüket művésztársaimmal, ki-ki a saját művészete eszközeivel. Ez fontos és szép része az életemnek!

Helga még egy nagy ajándékot kapott a Bárczitól. Az ottani oktatás keretében ismerhette meg Montágh Imrét, a neves gyógypedagógust és logopédust, aki igazi színházi élményt vitt a tanításba. Nagy szerencse volt, hogy itt találkozhattak, mert amikor Helga színinövendék lett, Montágh nem tanított az ő osztályában, mindamellett, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense volt.

Fejesugrás az ismeretlenbe

Miután színi tanulmányait befejezte, Helga a főiskolai gyakorlatot követően még egy évig a Madách Színházban maradt, majd a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatához csatalakozott kedves volt főiskolai tanára, Léner Péter hívására. Három évvel később visszatérve a fővárosba, szintén Léner Péter invitálására a József Attila Színházba szerződött - ám csak egy évig volt a társulat tagja.

Nyíregyházán saját szavaival élve el volt kényeztetve, mind a színház, mind a nézők részéről. Ezek után a budapesti teátrumban kapott lehetőségek egy cseppet sem elégítették ki. Még akkor sem, ha megértette bizonyos dolgok hogyanját és mikéntjét, és azt, hogy a fővárosban minden és mindenki más. Úgy érezte, lépnie kell, egy percet sem pazarolhat tovább olyasmire, amiben nem leli örömét - nem kenyere a sorban állás és a várakozás, még akkor sem, ha az úgy "normális".

Vett hát egy nagy levegőt, és úgy döntött, szabadúszó lesz, amivel sikerült is kellőképpen ráijesztenie a környezetére. Akkoriban ugyanis ez a számos bizonytalansági faktort magában hordozó létforma még nem volt éppen megszokott a színészek, pláne nem a színésznők körében. Helga előtt talán csak Ráckevei Anna választotta ezt az utat.

- Nem bántam meg! Változatos és mozgalmas lett az életem - mondja két évtized távlatából visszatekintve. - A szabadúszás soha nem volt egyszerű, de óriási előnye, hogy megválogathattam, mit vállalok el, és nem kellett semmiféle kényszernek engedelmeskednem. Számomra az a legfontosabb, hogy élvezzem, amit csinálok, minden egyéb ez után következik, mint például karrier, népszerűség, pénz és így tovább. A szakmai boldogságomhoz az kell, hogy szeressem a szerepemet, azonosulni tudjak a rendező elképzeléseivel és jól tudjak együttműködni a kollégákkal.

Mindez bizony sok egyszerre, és persze nagymértékben rajtam is múlik, de ha ezek nem valósulnak meg, akkor számomra nemcsak hogy nincs értelme a dolognak, hanem szó szerint szenvedek! Így aztán bizony az is megesett, hogy menet közben szálltam ki egy-egy produkcióból, amikor az vagy színvonalban, vagy emberi tényezők miatt nem volt számomra elfogadható.

Melanie Griffith; Michelle Pfeiffer; Angelina Jolie; Sharon Stone

Ezért érdemes színésznek lenni - neki

- Igaz, ami igaz, voltak nagyon nehéz időszakok is, amikor nagyon keveset voltam színpadon. Máskor viszont olyan munkákkal, előadások létrehozásával foglalkozhattam, amelyekért érdemes vállalni a nehezebb utat. Katarzis, megtisztulás, átadás, izgalom, felfedezés, bekebelezés, tanulás, újdonság, fejlődés, és még sorolhatnám mindazt, ami egy jó próbafolyamatot és előadást jellemez. Ezek miatt érdemes színésznek lenni - nekem! Hiszen mindenkinek mások a prioritásai, tiszteletben is tartom és szeretem is, ha valaki egész másképp létezik. Ettől színes a világ!

Én mindenesetre a szabadságomnak köszönhetem, hogy több időm maradt magamra, a "hóbortjaimra", hogy tanuljak még ezt-azt, például pszichológiát, mentálhigiénét, neurolingvisztikus programozást, művészettörténetet és így tovább. Nem utolsósorban pedig így tudtam időt fordítani a szinkronizálásra is, ami az élvezet mellett mégis nyújtott egyfajta egzisztenciális biztonságot.

Lara Croft és Demona

Szinkronhangja volt többek között Michelle Pfeiffernek, Sharon Stone-nak, Rebecca De Mornaynak, Melanie Griffith-nek vagy Cybill Shepherdnek a "nagyok közül"! Angelina Jolie-t pedig egyebek mellett a Lara Croft-filmekben szinkronizálta, de a szintén Jolie által megtestesített Demona is Helga hangján szólal majd meg hamarosan. A törékeny alkatú, mosolygós színésznő amúgy nem kelti éppen harcias amazon benyomását, mégis voltak olyanok a szakmában, mind hazánkban, mind a tengerentúlon, akik felfedezték azt a szenvedélyes oldalát, ami első ránézésre nem feltétlenül mutatkozik meg. Igaz, akkoriban külső hasonlóság is akadt Helga, illetve Lara Croft megszemélyesítője között.

- A Lara Croft-filmek idején sötétvörös, hosszú hajam volt, és a fizimiskám is hasonlított az akkori Jolie-éra - meséli. - Csörögi István nagyszerű szinkronrendezőnek jutottam eszébe - azóta is hálás vagyok neki -, ő hívott el hangcastingra, és végül a film amerikai gyártója engem választott.

Jolie mellett a szívéhez legközelebb talán Michelle Pfeiffer és Marilyn Monroe áll - mint mondja, a nagyobb formátumú, izgalmas személyiségű színésznőket könnyebb és élvezetesebb szinkronizálni. Ha pedig az általa magyarított színésznő kevésbé tűnik érdekesnek, igyekszik kicsit hozzátenni, mást, többet nyújtani.

Az ötödik Sally és az Andaxínház

A színpadon is folyamatosan jelen van. Jelenleg egy állandó színdarabja fut a Centrál Színházban, Az ötödik Sally, amely Szalay Kriszta főszereplésével egy többszemélyiségű nő küzdelmén keresztül mutatja be, hogyan juthatunk el önmagunk teljes elfogadásáig.

Ebben Helga egy rendkívül undok ápolónőt alakít, ami bár kisebb szerep, nagyon szereti. Saját sajnálatos tapasztalatai alapján építette fel, egy barátja sokáig kórházban feküdt, éppen az idegosztályon, ott aztán volt alkalma megfigyelni a színésznőnek, miként használják fel némelyek a helyzetükből fakadó hatalmat a kiszolgáltatottakkal szemben:

- Érzem, ahogy hasít a gonoszság! A színpadon gonoszt játszani egészen különös tapasztalat!

Általában évente bemutatnak egy-egy alkotást az Andaxínház nevű független társulattal, amely a különböző műfajok között húzódó határok feloldására, az összművészet felé való elmozdulásra törekszik. 1990-es megalakulásukkor a mozgás állt tevékenységük középpontjában, ma már "multiművészeti" alkotásokat hoznak létre, melyekben együtt jelenik meg a zene, a tánc, a képzőművészet és a színészet, méghozzá Helga számára nagyon vonzó, izgalmas mélységeket érintő formában:

- Zsalakovics Anikó rendezőnő meghatározó az életemben, sok különösen szép élményhez juttatott! Megélhettem például, hogy "alternatív" táncosokkal mozoghatok, vagy hogy egyedül vagyok mint beszélő lény a színpadon, táncosokkal való együttlétben, vagy hogy kreatív zörej-szabadzenét játszhattunk művésztársaimmal, különféle hangot kiadó eszközök segítségével.

"Beleszeretek a szerepeimbe"

Helgának nincs szerepálma, soha nem is volt. Általában örül azoknak, amelyek megtalálják, és csaknem minden szerepébe beleszeret. Elégedett azzal, amit az élettől kapott, bár azért nem bánná, ha többet lehetne színpadon. Annyi biztos, hogy a színvonalból, ahogy eddig, ezután sem enged - legyen szó egy klasszikus darabról, egy alternatív előadásról vagy éppen a szinkronizálásról.

Smink: Kincsesné Gurmai Mária
Haj: Birgés Kata
Styling: Hecendorfer Tímea
Fotó:  Botond Márton

Ezt is szeretjük