A magyar filmest gyászolja a szakma! Életének 79. évében elhunyt Sipos András rendező

Meghalt Sipos András Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró - tudatta ma délután a Magyar Filmművészek Szövetsége.

2015. április 13-án, hétfőn, életének 79. évében hunyt el. Több mint egy évtizeden át Jancsó Miklós munkatársa volt.

Elsősorban dokumentumfilmjeiről ismert

Sipos András 1936. december 11-én született Budapesten. 1958-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt.

1963-tól a Magyar Televízióban előbb asszisztensként, majd rendezőként dolgozott. 1975-ben a Mafilmnél helyezkedett el asszisztensként. 12 évig Jancsó Miklós munkatársa volt.

1988-tól újra rendezőként dolgozott. A Duna Televíziónál helyezkedett el, szerkesztő-rendezőként számos műsort, dokumentumfilmet jegyzett. 2001-től nyugdíjas rendezőként dolgozott tovább.

Sipos András elsősorban dokumentumfilmjeivel vált ismertté, amelyek három fő témakörből merítettek. Több munkájában foglalkozott a Viharsarok lakóinak életével és konfliktusaival. Az 1989-es Statárium három, kulákok elleni koncepciós pert mutat be az ötvenes évekből, a majdnem tíz évvel később készült Hazátlanok pedig a tótkomlósi szlovákok kitelepítésének állított emléket.

Szintén több filmjében foglalkozott a zsidóság múltjával és jelenével. Az 1990-es Viszontlátás a náci Németországba kényszermunkára hurcolt asszonyok sorsát mutatja be, az 1991-es Röppentyűben pedig a vészkorszakot túlélt nagyszülők leszármazottain, unokáin keresztül beszél azokról a tudat mélyén rejtőző apró emlékekről, amelyek még további nemzedékek sorsát határozzák meg. Az Igazakban mentők és megmentettek találkozását, a mentés történetét mutatja be. Az 1994-es Alija az egykori szovjet zsidók kivándorlását és letelepedését mutatja be.

Munkáinak harmadik nagyobb csoportja a portréfilmeket öleli fel. Többek között Szabó István filmrendezőről és Hernádi Gyula Kossuth-díjas íróról-forgatókönyvíróról is készített filmet.

Fotó: www.wikipédia.hu

• sipos andrás
• meghalt
• sztártéma
• Hazai sztár