Polyák Lilla: búcsút kell mondanunk az elmúlt 15 évünknek

A közönségnek a nyári szünetben sem kell lemondania a hangjáról, hiszen számos dala jelent meg, a legutóbbi, Ecset és vászon címmel májusban.

Ecset és vászon

- Az Ecset és vászon zeneszerzője Szakos Krisztián. Dolgoztatok már együtt a Valami más című dalon is, amivel a 2013-as Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatójában, A Dalban is láthattak a nézők. Olyan jól sikerült a közös munka, hogy egyértelmű volt, lesz folytatása?

- Így igaz. A Valami mást nagyon megszerették a rádiók és a közönség is. Bella Máté írta a dalt, akivel nagyon jó volt együtt dolgozni. Tehetséges kortárs zeneszerző, aki ezzel a szerzeménnyel a könnyűzenében is kipróbálta magát, és elsőre sikert ért el vele. Fontosnak tartom, hogy az ember feszegesse a határait, Máté is azt bizonyította be, hogy nem kell beskatulyáznia magát egy stílusba.

Szakos Krisztián kiváló hangszerelést készített a Valami máshoz, így lett kerek a dal. Dalszerzőként egyébként nem ő jegyezte. Ugyanakkor szerettük volna, hogy készüljön egy olyan dal, amit teljes egészében az ő munkaja - így született meg az Ecset és vászon.

- Olyan sikeres zenés darabokban láthat a közönség, mint a Mary Poppins vagy Szépség és a szörnyeteg. Számodra fontos, hogy ne musicalszínésznőként skatulyázzanak be?

- A skatulyázás már nem nagyon zavar, azon túl vagyok, inkább magammal foglalkozom abból a szempontból, hogy mint kihívás mi érdekel. Hogy ez utána milyen skatulyákat tüntet el, és milyen ajtókat nyit meg vagy éppen zár be, az már ennek a hozadéka. Próbálok nem túl sokat foglalkozni azzal, mások mit gondolnak rólam vagy a pályámról, az a fontos, hogy engem mi tud még boldoggá tenni, és ebből kiindulva azt remélem, hogy ez másoknak is örömet szerez.

- Azt már több helyen is elmondtad, hogy az Ecset és vászon arról is szól, hogy nem szabad beleszürkülnünk a hétköznapokba, de ezért tenni is kell, ha kell, változtatni a magánéletben vagy az élet más területén.

- Nem biztos, hogy változtatni, csak tenni érte.

- Az elmúlt fél évben, egy évben az életedben volt szükség fontos változtatásra, amit aztán meg is léptél?

- Nagyon sok változáson megyünk most át minden szinten. Sok dolgot megfogalmazunk és átértékelünk a párkapcsolatunkban is Zsolttal (a férje, Homonnay Zsolt színész - a szerk.), és ami a legfontosabb változás az életünkben, az most a költözés. A kisebbik fiunk is iskolás lett, így az elmúlt évünk rohangálással telt két iskolás gyerekkel, akiket hozni és vinni kell. Ez az egy év kellett ahhoz, hogy kimondjuk: búcsút kell vennünk az elmúlt 15 évünktől abból a szempontból mindenképpen, hogy itt kell hagynunk Pátyot. Nagyon szerettünk itt élni, de új szakaszhoz érkezett az életünk, mások lettek az igényeink.

Ha ezt az ember meg meri fogalmazni, és nem ragaszkodik feltétlenül azokhoz a megszokásokhoz, amik azért jók, mert korábban így tűnt kényelmesnek, akkor érhetik új impulzusok és új izgalmas dolgok. Nálunk a házcsere ilyen. Nagyon izgalmasnak ígérkezik, és biztos, hogy az életünk dinamikáját is meg fogja változtatni. Ami biztos: egy teljesen más életstílust fogunk kialakítani a gyerekekkel, mert beköltözünk a városba.

- A munkával és a családdal járó sok tennivaló mellett hogyan szakítasz időt arra, hogy csak magadra figyelj, legyen időt befelé fordulni, hogy a saját igényeidet is lásd?

- Az elmúlt hónapokban szántam erre több időt, de lehet, hogy ez nem tudatos volt, csak egyszerűen igényem lett rá. Valószínűleg ezt is akartam megfogalmazni ebben a dalban. Magunkra, a gondolatainkra bármikor lehet időt szakítani, ha mást nem, akkor az ágyban fekve, elalvás előtt rászánunk 20 percet, hogy átgondoljuk, mi történt aznap. Szerintem sokat tud segíteni, ha nem hagyjuk, hogy csak átrobogjanak fölöttünk a napok. Rengeteg olyan helyzet és pillanat adódik, amikor ezzel a pillanattal élni lehet. Számunkra a turnék kicsit ilyenek. Olyankor kiszakadunk az otthoni környezetből. Egy szállodai szobában akár Zsolttal, akár külön, az ember kicsit elmagányosodik, de az nem is biztos, hogy baj, mert ilyenkor az embernek sokkal több ideje van arra, hogy saját magára figyeljen.

- Mennyire nehéz megvalósítani, hogy a romantika 20 év után is megmaradjon?

- Most megint egy kicsit több időnk van egymásra: többször el tudtunk menni vacsorázni, moziba. Eljutottunk színházba, hogy megnézzünk néhány olyan előadást, amire már régóta kíváncsiak voltunk. Nagyon sűrű volt ez a félév, ezért ilyenkor ezt kell is kompenzálni. Tudatosan kell ra figyelni, hogy a legzsúfoltabb időszakokban is kiszakítsunk magunknak egy kevés közösen eltöltött időt. Rendszeressé vált, hogy tavasszal elutazunk, hiszen mindketten akkor ünnepeljük a születésnapunkat. Idén Milánóban voltunk. A mi kapcsolatunk már majdnem 20 éve tart, nem szabad hagyni, hogy bedarálják az embert a hétköznapok.

- Ősztől milyen előadásokban játszol? Láthat a közönség új szerepekben?

- Nem vállaltam az évad első felére új bemutatót, pont a költözés miatt, és azért, mert nagyon hektikus lesz az első pár hónap. A Szépség és a szörnyeteg-turné nyári szakasza most ért véget, de ősszel és télen is utazunk, ami azt jelenti, hogy szeptemberben három hetet ismét nem töltök itthon, november végén megint útnak indulunk, a köztes időszak pedig annyira kevés, hogy legfeljebb az új lakás felújítási munkálatait tudjuk befejezni. A régi darabjaimban ugyanakkor továbbra is láthat a közönség: a Mary Poppinsban, a Mozartban, de lesz ismét Tanulmány a nőkről vagy a Szépség és a szörnyeteg.

Fotó: Sárosi Zoltán