Mutasd a vasigényedet, megmondom, ki vagy – ilyenkor kell vaspótláshoz folyamodni (x)
Nemenként, életkoronként eltérő a szervezet vasigénye. Az egészségünk megőrzéséhez fontos megismernünk saját szervezetünk vasszükségletét, és azt, mikor nem elég már a vasban gazdag étrend a vashiány megelőzéséhez.
Fizikai és mentális egészségünk fenntartásához az egyik nélkülözhetetlen tápanyag a vas. Esszenciális, vagyis nélkülözhetetlen elem, ám az emberi szervezet nem tudja előállítani, így kívülről kell azt bevinnünk. Bőségesen és jól hasznosuló formában tartalmazzák a vörös húsok és belsőségek, de számos vasban gazdag növényt is ismerünk. A szükséges napi vasbevitel egészséges, változatosan táplálkozó embereknél általában a kiegyensúlyozott, vegyes étrenddel biztosítható.
Ezt a mérőszámot jegyezzük meg
Egy egészséges ember vasszükségletét befolyásolja egyebek között az életkor, a nem, a foglalkozás (szellemi vagy fizikai munkát végez-e valaki), az étkezés, a sportolás, a túlsúly, az esetlegesen fennálló betegségek és az azokra szedett gyógyszerek. Ezek határozzák meg az egyéni vasszükségletünket, amely változhat az egyes életesemények során.
A bevitt vasnak csak töredéke, jó esetben 10 %-a szívódik fel, így napi 1-2 milligrammnyi természetes vasvesztést 10-20 mg vas bevitelével kell ellensúlyoznunk. Ha tudni szeretnénk, hogyan is állunk a vasbevitellel, abban az úgynevezett tápanyagbeviteli referenciaérték (NRV) segít eligazodni. Ez az a minimális mennyiség, aminek kb. 10 %-a hasznosul, és amire naponta szükség van a vashiány megelőzéséhez a táplálékunk megfelelő összeállításával.
A vas NRV-je serdülőkortól és nemenként a következő:
9-13 éves kor között mindkét nemben 8 mg.
14-18 éves kor közötti fiúk esetében 11 mg, lányok esetében 15 mg.
19-50 éves kor közötti férfiak esetében 8 mg, nők esetében 18 mg.
Várandósoknak megelőzésre 27 mg, hiány kezelésére 30-60 mg (WHO-ajánlás).
Szoptatás alatt 10-30 mg.
51 éves kor felett mindkét nemben 8 mg.
Ebben a 4 esetben kell pótolni a vasat
Megdöbbentő lehet az adat, hogy a világon minden harmadik ember vashiányos. Vashiány esetén már nem elegendő a vasban gazdag étkezés, hanem gyógyszeres vaspótlásra van szükség. A vashiány kialakulásának a négy fő oka:
Vasfelszívódási zavar. Ezt okozhatja valamilyen gyulladás, ételallergia, autoimmun betegség (például cöliákia), de egyes gyógyszerek és ásványi anyagok is akadályozhatják a vas felszívódását.
Fokozott vasvesztés. Köztudott, hogy az erősebb menzesszel küzdő nőknél gyakoribb a vashiány, de bármilyen folyamatos vérzéssel járó állapot kimerítheti a vasraktárakat, legyen szó gyakran vérző orról vagy aranyérről. Dialíziskezelésben részesülő betegek esetében szintén gyakran alakul ki vashiányos, akár vérszegény állapot. Nagy vérvesztéssel járó sérülés után is leeshet a vasszintünk.
Megemelkedett vasigény. A növekedéshez sok vas kell. Kisgyermekeknél, tinédzsereknél és várandósoknál a fokozott vasigény miatt lehet szükség gyógyszeres vaspótlásra, de a kimerítő fizikai tevékenység is emelheti a vasszükségletünket. Mivel nemcsak a hemoglobinnak, hanem az izmok oxigénellátásáért felelős mioglobinnak is alapvető építőeleme a vas, így az intenzíven sportolóknak is több vasra lehet szükségük.
Elégtelen vasbevitel. Ez az egyik leggyakoribb ok a vashiány hátterében. Szigorú diéta, a legjobb vasforrásnak számító, állati eredetű élelmiszerek mellőzése könnyen vezethet hiányállapothoz. Ugyan számos magas vastartalmú növényt ismerünk, legtöbbjük tartalmaz olyan vegyületeket is, amelyek nehezítik a vasfelszívódást. A kalcium és a magnézium például oldhatatlan vegyületet alkot a vassal, de az oxalát vagy a kávéban, teában található csersav is gátolja a vas hasznosulását.
A tünetek sokszor nem jellegzetesek
A vas hiánya az egész szervezet működését befolyásolja, így a tünetei is igen változatosak lehetnek. Gyakran más betegségnek tulajdonítjuk a látható, érezhető vagy pszichés panaszokat, amelyek lassan, fokozatosan alakulnak ki. Sok esetben észre sem vesszük, hogy a fáradtság, a sápadtság, a kedvetlenség nem csupán átmeneti, ahogy a hajhullás sem korlátozódik csak az évszakváltás idejére. A köröm töredezése, a légszomj, a szédülés, az ingerlékenység, a fájdalmas afták mind vashiányra figyelmeztethetnek, ahogy az is, ha képtelenek vagyunk kilábalni enyhének tűnő felső légúti betegségekből. Ha tudni szeretnénk, vashiányunk van-e, egy egyszerű laborvizsgálat választ adhat a kérdésünkre.
Maltofer rágótabletta: hatásos segítség vashiány esetén
Ha tüneteink jelennek meg, akkor már nem elég a táplálkozással vagy étrend-kiegészítőkkel történő vasbevitel, mindenképpen gyógyszeres vaspótlásra van szükség. A vashiány lassan alakul ki, ezért a vasraktárak feltöltése is hosszabb folyamat, amelyhez mindenképpen magas elemivas-tartalmú vaspótló gyógyszerre lesz szükségünk. Olyan készítményt válasszunk, amely biztonságos és hatásos, és a szedése kevesebb kényelmetlenséggel jár. A Maltofer rágótabletta hazánk vezető, recept nélkül kapható vaspótló gyógyszere* vashiány megelőzésére, kezelésére.
A Maltofer rágótabletta 100 mg elemi vasat tartalmaz, étkezéssel együtt is bevehető, mert nem lép reakcióba a leggyakoribb étel- és italösszetevőkkel, C-vitamin nélkül is jól hasznosul. A kellemes, csokoládéízű tablettából szabályozottan szívódik fel a vas, és a vashiány mértékétől függően tölti fel a vasraktárakat, a felesleg pedig kiürül. Szedése ritkábban okoz gyomor- és bélpanaszokat, mint más típusú vaspótlók.
*IQVIA OLA Pharmacy Sell-in adatok alapján, a Maltofer rágótabletták együttes eladásait tekintve az OTC vaspótlók (04F2) csoportban, a 2022. január – 2023. augusztus időszakban.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT !
Vény nélkül kapható, vas(III)-komplex-tartalmú gyógyszer.
(Képek forrása: Phytotec Hungária Bt.)