Hétköznapi drámák a történelem viharában (x)

Hétköznapi drámák a történelem viharában
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

Titkokkal átszőtt családtörténet, pszichológiai krimi és a magyar történelem néhány megrendítő korszaka egyszerre elevenedik meg Szabó Magda Kígyómarás című drámájában, amelyet 2025. január 17-én, pénteken mutat be az Újszínház. Az előadás a Békéscsabai Jókai Színházzal koprodukcióban készült, Pataki András rendezésében.

51 könyv, köztük 13 regény, 10 ifjúsági-és gyermekkönyv, 10 színmű-és drámakötet, 3 verseskötet – Szabó Magda különösen termékeny szerzője a magyar irodalomnak, az egyik legsokoldalúbb írók egyike, írt regényt, verset, hangjátékot, ifjúsági regényt, gyerekkönyvet, színdarabot, elbeszélést, drámát. 1947-től 2006-ig tartó pályafutása alatt elképesztően sikeres szerzővé vált itthon és külföldön egyaránt, műveit negyven nyelvre fordították le, és számos rangos nemzetközi elismerést is megkapott. A Kígyómarás az első drámai műve.

Kígyómarás 1.png

„Nem véletlenül számít az egyik legnépszerűbb írónak Magyarországon és külföldön egyaránt, Szabó Magda írói zsenije elvitathatatlan, és ez már ebben az első színpadi műben is megmutatkozik, amellyel az írónő feliratkozott a színpadi szerzők akkor igencsak rangos lajstromába, Illyés Gyula vagy Németh László mellé.” – emelte ki Pataki András a darab kapcsán. Az 1960-ban keletkezett Disznótor című regény színpadi átirata azonban nem pusztán adaptáció, hanem önálló értékű színpadi mű, igazi dramaturgiai csúcsteljesítmény – teszi hozzá a rendező.

Kígyómarás 2.png

„A írásbeli szakmai bravúron túl a szerző nagyon fontos történelmi képletet is felvázol, olyan, mintha a 20. századi magyar golgotajárásnak lennénk a tanúi. Három idősíkban látjuk ennek a furcsa, elrontott házasságnak a történetét, 1929-ben, 1843-ban és 1955-ben, mindhárom időszak a magyar (és világ-) történelem egy-egy válságos pillanata. A gazdasági világválság, amikor emberek élete ment tönkre és országok dőltek romba, a második világháborúnak az a momentuma, amikor már zajlik a mozgósítása annak a a magyar haderőnek, amely majd szinte teljesen elpusztul a Donnál, illetve az 56-os forradalmat közvetlenül megelőző korszak, amely már a diktatúra csontvázán alapszik – mindezek a huszadik századi magyar történelmi tudat kataklizmái, s ezek a pillanatok keretezik Tóth János és felesége személyes, hétköznapi drámájának történetét.” – részletezte Pataki András a mű szerkezetét.

Kígyómarás 3.png

A rendező szerint nagyon fontos, hogy a történelmi helyzeteket mindig a család perspektívájából láthatjuk, olyan ez, mint egy nagyszerűen megkomponált „oral history”, amelyben minden magyar család magára ismerhet, hiszen mindannyian hasonló történeteket hallhattunk apáktól, nagyapáktól, dédapáktól a huszadik századból. „Aki beül ebbe az időkapszulába a nézőtéren, zsigeri, megrendítő, személyes élményként élheti át a huszadik századot, még akkor is, ha csak a történelemkönyvekből ismeri.” – fogalmazta meg a rendező. Pataki András azt is hozzátette, hogy az ő olvasatában dramaturgiai kiemelést kap a megbocsátás motívuma, amely egy egyetemesebb, tágabb értelmezést is lehetővé tesz.

Kígyómarás 4.png

„A néző emellett a közös magyar sorsélmény és a jóval tágabb, szinte erkölcsi példázatnak is beillő dimenzió mellett kap ugyanakkor egy krimibe illő személyes történetet is, amely az érvényesülni vágyó, feltörekvő értelmiséginek, Tóth Jánosnak (Besztercey Attila), és a lecsúszott, elszegényedett arisztokrata család lányának, Kémery Paulának (Oláh Tánia) ellentétektől, kimondatlan titkoktól terhelt kapcsolatán keresztül mutatja meg, milyen következményei lehetnek a nagyravágyásnak, a hamis álmoknak és az ezekben fogant döntéseknek az ember életében. Szembesíti az embert, és arra készteti, vizsgálja meg a saját álmait, illúzióit, vágyait, az életét és a környezetét is. Mindez karakteresen, helyzet- és jellemalkotó erővel szólal meg az írónő jellegzetes, plasztikus mondataiban. Szabó Magda már ekkor remekművet alkotott, amelynek elemeit későbbi nagy alkotásaiban, például a Régimódi történetben is felismerhetjük.” – hangsúlyozta a Kígyómarás rendezője.

Pataki András méltatta a koprodukció jelentőségét is, hiszen ezt az előadást az Újszínház a Békéscsabai Jókai Színházzal közösen hozta létre. „Nagyon fontosak az ilyen együttműködések, mert segítenek a színházaknak a legjobb erőket a leghatékonyabban megmozgatni. Az előadásunk a békéscsabai és az újszínházi társulat legjavát vonultatja fel, és a békési, mintegy 30-40 sikeres előadás is bizonyítja, hogy érdemes ilyenekben gondolkodni.” – fejtette ki a rendező.

Fotók: Nyári Attila (Békéscsabai Jókai Színház)

Ezt is szeretjük