Menet közben majdnem feladta! A magyar úszó mégis olimpiai aranyérmet nyert

Hajós Alfréd az első újkori olimpián 1896-ban Athénban 1:22,2-es idővel nyerte meg a 100 méteres gyorsúszást. De nem medencében, hanem a 13 fokos tengervízben. Ezzel az eredménnyel történelmet írt: ő lett az első magyar olimpiai bajnok.

A második szám, ahol indult volna, az 500 méteres gyorsúszás lett volna, ám pechjére a sűrű program miatt nem ért vissza időben a rajthoz.

Diadala mégis folytatódott, hiszen az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte 18:22,1-es idővel. Ezúttal is a jeges tengerben kellett úsznia, méghozzá egy hajóról a partra. Hajós Alfréd azonban fel akarta adni a versenyt, mert a hullámzásban szem elől tévesztette ellenfeleit, ám mivel nem talált csónakot a közelben, tovább úszott. Átfagyva érkezett a célhoz, ahol nagyon meglepődött, amikor közölték vele, hogy győzött.

Hajós Alfréd az 1924-es párizsi olimpián is részt vett, igaz, nem sportolóként, hanem építészként. Bármennyire is meglepő, így igaz: 1912 és 1948 között ugyanis a sporttal kapcsolatos alkotásoknak is rendeztek versenyeket az olimpiákon. Ezeken a művészeti versenyeken az irodalmi, képzőművészeti és zenei művek mellett sportlétesítmények terveivel vettek részt az alkotók. Hajós Alfréd stadiontervét ezüstéremmel jutalmazták – a szervezők aranyérmet ebben az évben nem osztottak ki.

Hajós Alfréd 1899-ben végzett a Műegyetemen. Ez a kép 1949-ben készült, amikor átvette arany diplomáját az intézmény rektorától.