Menet közben majdnem feladta! A magyar úszó mégis olimpiai aranyérmet nyert
Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok diadala Athénban.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Hajós Alfréd eredetileg Guttmann Arnold néven látta meg a napvilágot 1878-ban Budapesten. Sokrétű tehetség volt, hiszen építészként, úszóként, labdarúgóként, labdarúgó-játékvezetőként, szövetségi kapitányként és újságíróként is nagy ismertségre tett szert. A magyar delfinnek becézett legendás sportolót a legtöbben mégis úgy ismerik, mint az első magyar olimpiai bajnokot, aki összesen három olimpiai érmet nyert.
Kattints a képekért és ismerd meg Hajós Alfréd történelmi jelentőségű sportkarrierjének legfontosabb pillanatait!
Hajós Alfréd az első újkori olimpián 1896-ban Athénban 1:22,2-es idővel nyerte meg a 100 méteres gyorsúszást. De nem medencében, hanem a 13 fokos tengervízben. Ezzel az eredménnyel történelmet írt: ő lett az első magyar olimpiai bajnok.
Fotó: Wikipedia
A második szám, ahol indult volna, az 500 méteres gyorsúszás lett volna, ám pechjére a sűrű program miatt nem ért vissza időben a rajthoz.
Fotó: Wikipedia
Diadala mégis folytatódott, hiszen az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte 18:22,1-es idővel. Ezúttal is a jeges tengerben kellett úsznia, méghozzá egy hajóról a partra. Hajós Alfréd azonban fel akarta adni a versenyt, mert a hullámzásban szem elől tévesztette ellenfeleit, ám mivel nem talált csónakot a közelben, tovább úszott. Átfagyva érkezett a célhoz, ahol nagyon meglepődött, amikor közölték vele, hogy győzött.
Fotó: Wikipedia
Hajós Alfréd az 1924-es párizsi olimpián is részt vett, igaz, nem sportolóként, hanem építészként. Bármennyire is meglepő, így igaz: 1912 és 1948 között ugyanis a sporttal kapcsolatos alkotásoknak is rendeztek versenyeket az olimpiákon. Ezeken a művészeti versenyeken az irodalmi, képzőművészeti és zenei művek mellett sportlétesítmények terveivel vettek részt az alkotók. Hajós Alfréd stadiontervét ezüstéremmel jutalmazták – a szervezők aranyérmet ebben az évben nem osztottak ki.
Fotó: Hungary, 1955/6
Hajós Alfréd 1899-ben végzett a Műegyetemen. Ez a kép 1949-ben készült, amikor átvette arany diplomáját az intézmény rektorától.
Fotó: Hungary, 1955/6
Cikkünk a Magyar olimpiai sikerek 1896-2012 Athéntól Londonig című bookazine alapján készült.
A 132 oldalon megjelenő kötet az újkori olimpiai játékok kezdetétől a legutóbbi, londoni olimpiáig ad sok, közel 250 képpel illusztrált keresztmetszetet a magyar sportolok részvételéről. A kiadvány ismerteti az egyes olimpiák legfontosabb sport- és politikatörténeti vonatkozásait, érdekes történeteket gyűjtött egybe a játékokról és közli a legfontosabb összegező adatokat. A kötet kronologikusan követi az olimpiai játékokat.
Kiadja a Kossuth Könyvkiadó
Ára 1690 forint.
A 132 oldalon megjelenő kötet az újkori olimpiai játékok kezdetétől a legutóbbi, londoni olimpiáig ad sok, közel 250 képpel illusztrált keresztmetszetet a magyar sportolok részvételéről. A kiadvány ismerteti az egyes olimpiák legfontosabb sport- és politikatörténeti vonatkozásait, érdekes történeteket gyűjtött egybe a játékokról és közli a legfontosabb összegező adatokat. A kötet kronologikusan követi az olimpiai játékokat.Kiadja a Kossuth Könyvkiadó
Ára 1690 forint.
20 éve dúl a szerelem! Fotókon az olimpiai ezüstérmes magyar házaspár
Imre Géza és felesége az atlantai olimpián ismerkedtek meg. Nézd meg a fotóikat!
