Elhunyt Balogh Tamás - Gyerekszínészként 70 éve lépett először színpadra
Balogh Tamást, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színészét gyászolja a szakma.
2019. október 2-án elhunyt Balogh Tamás, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház kétszeres nívódíjas színművésze, a teátrum örökös tagja - tudatta Facebook-oldalán a teátrum. 74 évesen, súlyos betegség után a kórházban hunyta le örökre a szemét.
1987 óta játszott a zalaegerszegi színházban, az 1992-es Pécsi Országos Színházi Találkozón megkapta a legjobb epizódszereplőnek járó díjat, tavaly a vidéki színházak találkozóján a Caligula helytartója című darabért a legjobb férfialakítás díjával jutalmazták. Emlékezetes alakítást nyújtott a Lear király, A szecsuáni jólélek, Az ötödik pecsét vagy a Közellenség című darabokban is.
Balogh Tamás 1944. november 19-én született Debrecenben. 1949-ben lépett először színpadra Az Égigérő fa című meseoperában, egy évvel később pedig már a debreceni Csokonai Színház színpadán láthatta a közönség a Furulyácska, csuprocska című szovjet meseopera főszerepében. Ezt követően nem volt olyan év, hogy ne állt volna valamilyen színpadon legalább egyszer. 14 évesen a Légy jó mindhaláligban Dorogi Sanyit alakította, Latinovits Zoltán pedig Török úr szerepébe bújt. Bár nem volt közös jelenetük, amikor húsz évvel később összetalálkoztak, a színészlegenda mégis emlékezett rá.
Nem csak színészi tehetsége mutatkozott meg kisgyerekként, már az óvodában kiderült, hogy abszolút hallása van. A hangjegyeket és a zongora billentyűit korábban megismerte, mint a betűket. Hatévesen elkezdett hegedülni is tanulni, zenetanára a nyárra hangversenyturnét akart vele szervezni a Balaton körül, de a család túl fiatalnak ítélte még ehhez.
Harmadik osztályos volt, amikor az állami balettintézet munkatársai az országot járva Budapestre hívták felvételizni. Csak rövid ideig maradhatott a balettintézet kollégiumában, értelmiségi származása miatt kirúgták. Édesanyja ezután Debrecenben egy Párizsban végzett magántanárhoz íratta be. Tíz évig tanult balettozni, közben a zenei tanulmányai akadoztak, mert nem szerette a zongoratanárait, ezért egy idő után fagottra váltott.
Kinőve a gyerekszerepekből kisegítő táncosként lépett színpadra. Később a József Attila Irodalmi Színpad tagja volt 15 évig. Rendszeres bérletes előadásaik voltak a Csokonai Színház kamaraszínházában, a Hungáriában. A társulat nem egy tagja később ismert színész lett, mint Cserhalmi György (Zalaegerszegen többször is rendezte Balogh Tamást) és Úry István, de itt lépett fel fiatalon az előadóművész és bemondó Mohai Gábor is.
1968-ban diplomázott a debreceni Tanítóképző Intézet népművelő-könyvtáros szakán. Ebben az évben Budapestre költözött, ahol a csepeli Munkásotthon amatőr társulatának tagja lett, és vezetett egy amatőr társulatot Balassagyarmaton, a Népművelési Intézet külsős munkatársaként és a Magyar Televízió szerkesztőgyakornokaként és asszisztensekét is dolgozott. Ezenkívül volt még sztriptízkoreográfus, reklámfőnök, ásatási segédmunkás, segédrestaurátor és könyvtáros is.
- Csináltam a Jogi esetek című sorozatot meg különböző szociológiai riportokat, mikor felfedezett Ascher Tamás édesanyja, Ascher Gabi. Felajánlotta, hogy a drámai-irodalmi szerkesztőségen, ahol a tévéjátékokat csinálják, amikor nem elég az őáltaluk foglalkoztatott állomány, meghívnak engem is. Így lassan haladtam fölfelé, már a politikai főszerkesztőségre is meghívtak párszor, jól is kerestem. Közben megnősültem, az volt az első házasságom - mesélte 2018-ban a Hetedhéthatárnak.
Felnőtt, kőszínházi pályafutása 1975-ben kezdődött, amikor Ascher Tamás meghívta kaposvári Csiky Gergely Színházba, ide szerződött négy évre. 1979-től a kecskeméti Katona József, 1983-tól a Veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja volt, 1987-től a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház színművésze, örökös tagja.
Több mint harmincéves zalaegerszegi működése alatt száz feletti szerepet formált meg, a legkisebb feladatot is ugyanolyan alázattal fogadta, mint a főszerepeket. Komikusvénája és a tragédiák, drámák iránti érzéke egyaránt megnyilvánult alkotói ars poeticájában - írta róla a zaol.hu.
Balogh Tamásnak első feleségétől egy lánya született, Borbála a Miskolci Nemzeti Színház tánctagozatának táncművésze. Második feleségét, az óvónő Katalint a 25. évfordulójukon vette el. A színész szabadidejében szeretett főzni, gyűjtötte a régi konyhai eszközöket, szakácskönyveket is.
- Olyan, mint a színház; kell hozzá fantázia, kreativitás, memória, szakmai tudás, formakultúra, stílusérzék, fegyelem, pontosság, anyagismeret, logisztika, némi kézügyesség és rutin. Sok munka és türelem után viszont azonnali visszajelzés tudatja az emberrel, hogy mit is csinált. Van egy majdnem kész kéziratom, “A tárnokmester fűszerkönyve”, mely felöleli a világ fűszereit, botanikai (latin), morfológiai, kémiai, gasztronómiai, kultúrhistóriai, farmakológiai meghatározásokkal, magyar szinonima-jegyzékkel és hatnyelvű fűszerszótárral. Szeretném kiadni, ha lenne rá egyszer kiadó - olvasható a zalaegerszegi színház honlapján.
Ebben a cikkben nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.