A király, aki legyőzte a dadogását - II. Erzsébet édesapját ezért is imádta az angol nép

A király beszéde című filmet 2010-ben mutatták be Thomas Hooper rendezésében. A történelmi filmdráma tizenkét Oscar-jelölésből négyet tudott díjra váltani. Colin Firth és Geoffrey Rush, ha mással nem, hát ezzel a filmmel biztosan beírta magát a filmtörténetbe. A díjesővel jutalmazott, 2010-es alkotás bejárta a világot, akárcsak a színpadi adaptáció.

V. György király másodszülött fia áll 1925. október 31-én a Wembley Stadionban, a Brit Birodalmi Kiállítás záróbeszédéhez a BBC mikrofonja elé. Dadogása miatt az eset, mint az angol rádiózás egyik legkínosabb pillanata, íródik be a média történetébe. A herceg a legkevésbé sem bízik a gyógyulás sikerében, de felesége meggyőzi: látogassák meg a Londonban élő ausztrál logopédus, Lionel Logue rendelőjét. 

David Seidler - a film és így a darab szerzője - maga is gyerekkorában kezdett dadogni, akárcsak főhőse. VI. György gyógyulása lelkesítette a fiatal Seidlert: "Itt van egy dadogós, akinek király létére rádióbeszédeket kellett mondania, melyek során egy egész nemzet figyelt minden egyes szótagot, amit kiejtett, mégis oly szenvedéllyel és intenzitással tette mindezt." 

És hogy hogy jutunk A király beszédéhez? Az író az 1970-es években vette fel a kapcsolatot dr. Valentine Logue-gal, aki beleegyezett, hogy mesél az apja és a király barátságáról, illetve jegyzetfüzetét is a kíváncsi David elé tárta. Ezeknek köszönhetően azt is tudni lehet, mennyire követi a film és a színpadi adaptáció hűen a valódi eseményeket.  

VI. György király V. György és Tecki Mária másodszülött fiaként, 1895-ben látta meg a napvilágot. Lévén, hogy bátyja alkalmasságához nem fért kétség, a dadogós, kissé visszahúzódó fiú tengerésztiszti pályára készült. 1923-ban vette feleségül Elizabeth Bowes-Lyont, aki utóbb a jelenleg is trónon lévő Erzsébet királynő és a szeleburdi Margit hercegnő édesanyja lett. A valóságban a yorki herceg 1926 októberében, ausztráliai utazása előtt kezdte meg a munkát Louge-gal. A kezelések hónapok múltán sikeressé váltak, és Albert 1927-ben már folyékonyan nyitotta meg az ausztrál Parlamentet Canberrában. Ettől kezdve trónra lépéséig csak alkalmi levelezés folyt a két ember között.

Ezzel szemben a színdarabban V. György 1936-os halálát követően az elsőszülött David, VIII. Eduárdként ült trónra, de mivel nem tudott lemondani Wallis Simpson, a kétszeresen elvált amerikai nő kegyeiről, szerelméért feladta a királyi címet. Albert Frederick Arthur George of Windsor 1936-ban vette át a stafétát, és ez idő tájt jelent meg először az ausztrál beszédtanárnál is. A koronázást követően alakult ki a legendás barátság, ami számtalan rendezőt megihlet a történet színrevitelére. 

Nem meglepő hát, hogy a József Attila Színház október 5-i bemutatóját nagy várakozás előzte meg. Fila Balázs épp annyi idős, mint az általa megformált VI. György a trónra kerülésekor. A zord beszédtanárt Mucsi Zoltán alakítja. A színpadi adaptáció nem csupán a két férfi barátságát vázolja: képet ad az 1930-as évek hangulatáról, a politikai elit és a királyi család viszonyáról. Bepillantást enged a későbbi Queen Mum és férje mindent elsöprő szerelmébe. Habár az előadás - akárcsak a film - sokszereplős, mégis inkább tűnik két ember történetmesélésének. A megértést segítő kettes-hármas jelenetekben izgalmas villanásokat láthatunk. 

A mindent elsöprő befejezés, avagy Nagy-Britannia hadüzenete, magáért beszél a József Attila Színház színpadán. 

Szereposztás

Bertie, York hercege: Fila Balázs

Lionel Logue, ausztrál beszédtanár: Mucsi Zoltán

Elisabeth, Yorki hercegné: Szabó Gabi

Myrtle, Lionel felesége: Szilágyi Katalin

Cosmo Lang, Canterbury érseke: Schlanger András

Winston Churchill, brit politikus: Mihályfi Balázs

David, Walesi herceg: Előd Álmos

V. György Király, Bertie és David apja: Ujréti László

Stanley Baldwin, brit miniszterelnök: Chajnóczki Balázs

Mrs. Wallis Simpson, David barátnője: Pethő-Tóth Brigitta

• sztár
• színház
• Hazai sztár