Mi a jó válasz, ha a gyerek megkérdezi, van-e Mikulás? A pszichológust kérdeztük

Ahogy a gyerekek cseperednek, egyre többet látnak és értenek a világból. Óhatatlanul elérkezik a pillanat, amikor kíváncsiskodni kezdenek a Mikulásról, különösképpen arról, hogy valóban létezik-e.

Miután a varázsra éhes gyereklélekre a szülőnek vigyáznia kell, nem mindegy, mit felel a kérdésre, van-e Mikulás. Sok szülő dilemmázik, mi a helyes út, és hogyan beszéljen a kételkedni kezdő gyerekkel. Vajon melyik oldalt, a racionalitásét vagy a varázslatosságét építse benne? Megkérdeztük Acosta Sára Diána pszichológust, mi lehet a jó út, a jó hozzáállás.

A jó út a pszichológus szerint

- Nagyon megoszlanak a vélemények, de a legjobb talán az, ha a szülőre bízzuk a döntést. Ha kellemetlennek érzi, hogy hazudjon róla, akkor nem kell, és fordítva: ha a szülő szereti a Mikulást övező varázslatot, meséket, és ezt szeretné megismertetni gyermekével, akkor tegye. Egyik sem fog komoly bajt vagy sérülést okozni. Előbb-utóbb a gyerekek úgyis rájönnek, hogy mi az igazság, bár többnyire ez inkább már iskoláskorra tehető. Ha ez eljön, és elkezdenek őszintén kételkedni, akkor azért nem érdemes túlságosan erősködni az ellenkezőjét bizonygatva. Addig azonban semmi baj nem lesz egy kis fantáziálgatástól - mondta a pszichológus.

Így tehát, ahogy a szakértő válasza is mondja, aggodalomra semmi ok: a szülő nem hibázhat. A legjobb talán a gyerek aktuális igényeihez igazodni. Ha rajta még azt látja a szülő, inkább hinne a Mikulásban, és vágyik a varázslatosságra, akkor tovább szőheti a mesét. Ha pedig az derül ki, hogy a gyerek gyanút fogott, és arra vár megerősítést, hogy nincs Mikulás, a kíméletes, a kedves ünnep lényegét magyarázó igazság is elhangozhat.

• mikulás
• pszichológia
• gyerekek
• Gyerek