5 fontos terhességi vizsgálat

Ajánlott időpontokkal

A megfelelő vizsgálatokkal sokszor komoly problémákat előzhetsz meg. Melyeken kell részt venned?

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A terhesség első pillanata a felhőtlen örömé, hiszen a baba érkezése egy új élet kezdete, amire talán már régóta vártál. Végre vásárolgathatod az apró ruhácskákat, a kis cipőket, és lassan a babaszobát is elkezdheted tervezgetni. Ahogy azonban múlnak a hetek, nem árt egyre jobban odafigyelned a saját magad és magzatod egészségére is.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy többet kell pihenned, és ügyelned kell arra, hogy mit eszel, de az orvosi vizsgálatokról sem szabad megfeledkezned. Bizonyos teszteken mindkettőtök érdekében érdemes részt venned, hiszen csak így bizonyosodhatsz meg arról, hogy gyermeked valóban egészséges, és a te szervezetedben is minden rendben zajlik.

Alapvető ultrahangvizsgálat

Ezt a vizsgálatot többnyire a 12. hét előtt végzik el. A legtöbb magzat a méhben fejlődik, néha azonban előfordul a méhen kívüli terhesség. Ezzel a korai vizsgálattal még időben felfedezhető, mert komoly veszélyekkel is járhat, ha nem veszik észre időben. Az ultrahang azt is pontosan ki tudja mutatni, hogy a baba nagyobb vagy kisebb-e annál, mint amire az utolsó menstruáció időpontja alapján számítani lehet. Amennyiben a fejtető-fenék mérés eredménye három- vagy négynapi eltérést mutat attól az értéktől, amit a legutolsó periódus alapján az orvos kiszámított, előfordulhat, hogy a szülész megváltoztatja a kiírás dátumát. Ezzel a korai ultrahangvizsgálattal jobban megállapítható a fogantatás tényleges ideje, mint bármelyik másik, későbbi vizsgálattal.

A baba születési rendellenességeinek kimutatására szolgáló átfogó ultrahangvizsgálatot rendszerint csak a 16-20. hét előtt végzik el. Néha azonban felmerülhet olyan probléma, amit esetleg már a 11-12. hét táján is látni lehet, ekkor ugyanis a hüvelyi ultrahangvizsgálattal már kimutatható az agy, a gerinc, a végtagok, a has és a húgyvezeték szerkezetének nagy része. Ezenfelül a baba nyakszirtjénél felfedezhető vastagodás, a magzati tarkóredő-vastagság is segíthet a genetikai vagy kromoszóma-rendellenességek valószínűségének meghatározásában.

Magzati tarkóredő-vastagság

Az Egyesült Királyságban az ezzel az eljárással végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy az esetek 80%-ában mutatható ki a vizsgálat során a Down-szindróma. Néhány kórházban most már valamennyi kismamának felajánlják a terhesség 11-13. hetében a magzati tarkóredő-vastagság vizsgálatát, amit különösen képzett szakember végez.

Az eredmény valamennyi kismamának egy személyre szabott kockázati tényező a Down-szindróma valószínűsíthetőségéről, amit az anya kora és a magzat tarkóredő-vastagsága alapján határoznak meg. Amennyiben a vizsgálat azt mutatja, hogy igen magas annak a kockázata, hogy a magzat Down-szindrómában szenved, invazív diagnosztizáló tesztet ajánlanak fel. Ne feledd, hogy amennyiben magas valószínűségi eredménye lesz a tesztnek, még mindig esély van arra, hogy a gyermeked tökéletesen egészséges.

Vérvizsgálat

Az első vérvétel alkalmával az orvos megvizsgálja vércsoportodat, Rh-faktorodat, vörösvérsejtszámodat és a rubeolával szembeni immunitásodat. Ha külön kéred, bizonyos fertőző betegségek jelenlétét, többek között a HIV-vírusét is ellenőrzik. Ebben az esetben azonban a legegyszerűbb a legfontosabb. Életbevágó jelentőségű, hogy orvosod ismerje a vércsoportodat, ha transzfúzióra lenne szükséged a terhesség vagy a szülés során. Az Rh-faktor főleg egy terhességi jelenség miatt lényeges, amit Rh-összeférhetetlenségnek neveznek.

Ha ugyanis Rh-negatív a vércsoportod, a baba pedig Rh-pozitív, akkor szüléskor szervezeted antitesteket termelhet a pici vére ellen a két különböző típusú vér összekeveredésekor. Bár a jelenség valószínűleg nem hat ki az első szülésre, a következő terhességed során már problémát jelenthet, ha a gyermeked szintén Rh-pozitív. Ebben az esetben ugyanis a szervezetedben korábban létrejött antitestek megtámadhatják, majd elpusztíthatják a magzat vérsejtjeit. Ez az újszülöttnél komoly betegséget okozhat, melynek során a kórkép az enyhe sárgaságtól az igen súlyos vérszegénységig is terjedhet.

Szerencsére ezek a következmények manapság már igen ritkák. Ha ugyanis a vérvétel alapján bebizonyosodik, hogy Rh-negatív vagy, akkor a terhesség 28. és 34. hetében, valamint a szülés után anti-D-injekciót adnak. Ez a tökéletesen biztonságos eljárás megakadályozza, hogy szervezetedben olyan antitestek képződjenek, melyek a méhlepényen áthatolva megtámadják a baba vörösvérsejtjeit.

Anti-D-injekcióra van szükséged akkor is, ha hüvelyi vérzést tapasztalsz a terhesség alatt, valamint ha korionboholy-, vagyis lepényszövet-mintavételen, illetve magzatvízcsapoláson veszel részt. Ha Rh-negatív vagy, csak akkor nincs szükség az injekcióra, ha biztosan tudod, hogy a pici apja is Rh-negatív, hiszen ebben az esetben a baba is Rh-negatív lesz, és nem áll fenn az összeférhetetlenség veszélye.

Szérum-AFP-szűrés

A 15-20. hét között már egyszerű vérteszttel is ki lehet mutatni, mekkora annak a kockázata, hogy gyermeked Down-szindrómával születik. Ez a vizsgálat kiszűri véráramodból azokat az anyagokat, melyek áthaladtak a magzaton és a méhlepényen is, ebből megállapítva, hogy fennáll-e a betegség veszélye. Mindez lehetővé tesz, hogy egyéni kockázati tényezőt mutassanak ki minden anya esetében a Down-szindróma kialakulásának a valószínűsíthetőségére. Ilyenkor a korodat szintén számításba veszik.

A szérumszűrés 60-80%-ban mutatja ki a Down-szindrómás magzatokat, ez azonban egy szűrőteszt csupán, ezért a magzatvízcsapolás mindenképpen szükséges annak megállapítására, hogy a baba egészséges-e, vagy sem. Azon nők többségénél, akiknél azt állapítják meg, hogy nagy valószínűséggel fognak Down-szindrómás babát a világra hozni, a megvalósulás esélye nagyobb, mint 1 a 250-hez, de ezen eredmény megszületésekor tulajdonképpen még egészséges babát hord a szíve alatt.

Ezért a vizsgálat gyakran felesleges aggodalmakat eredményez, de ennek ellenére egyéb rendellenességek szűrése miatt is elengedhetetlen.
Véred megemelkedett AFP-szintje ugyanis velőcső-záródási rendellenességre vagy magzati hasfalhiányra utalhat, bár az ilyen típusú problémákat rendszerint kimutatja a rendellenesség-vizsgáló ultrahang is.

Fontos
A szérumszűrés nem alkalmazható, ha több babát vársz, mivel ezen anyagok előfordulása a vérben több magzat esetében magasabb, ami értelmezhetetlenné teszi az eredményeket.

Magzatvízcsapolás

Ezzel az eljárással magzatvizet vonnak ki a méhedből, amiben a baba sejtjei is megtalálhatóak. Ebből a folyadékból ezután információt lehet nyerni a magzati kromoszómákat illetően. A magzatvízcsapolás genetikai rendellenességek meghatározására szolgáló vizsgálat, melyet rendszerint a 15-20. hét során végeznek el. Elsősorban annak kimutatására alkalmas, hogy a pici szervezetében jelen van-e a 23 kromoszómapár, valamint normális-e azok szerkezete. Nem rutineljárásról van szó, ami valamennyi lehetséges genetikai betegség vagy strukturális rendellenesség esetében alkalmazható lenne.

A változókorról tabuk nélkül - Hogyan küzdj meg az életközepi válsággal nőként?

Iványi Orsolya, a menopauzaedukáció egyik legnagyobb hazai szószólója, tabuk nélkül beszél a változókor testi-lelki kihívásairól, és arról, hogyan élhetjük meg ezt az időszakot, mint új kezdetet. A Femina Klub novemberi előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz az életközepi krízisek kezelésére, és megtudhatod, hogyan értelmezhetjük újra önmagunkat, karrierünket és kapcsolatrendszerünket.

További részletek: feminaklub.hu/

Használd az „IVANYI” kuponkódot, és 20% kedvezménnyel vásárolhatod meg a jegyed!

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. november 27. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

Mivel a magzatvízcsapolás során mindvégig van egy enyhe lehetőség a vetélésre, csak akkor kell részt venned rajta, ha orvosod a korábbi vizsgálatok tapasztalatai alapján feltétlenül ajánlja. Az ultrahangvizsgálat eredményei mellett azonban olyan örökletes rendellenességek is szükségessé tehetik, mint a Huntington-kór, melynek örökítéséhez elegendő csak az egyik szülő.

Cikkünk Dr. Anne Deans A terhesség ABC-je című könyve alapján készült.

Ezt is szeretjük