Mihez van joga ma egy szülő nőnek? - A hazai szülészetek helyzete
Az általánosan elfogadott nemzetközi elvárások számos esetben nem teljesülnek.
- A szűk szárú farmer még nem vonul vissza teljesen: ezekben a nőies összeállításokban igazán divatosan mutat »
- Ráncok ellen igazi nagyágyú, segít megőrizni a bőr rugalmasságát: a marulaolaj eltörli az apróbb hibákat »
- Jennifer Lopez arcán valami nem stimmel: durván megszaladt a retus a cipőreklám fotóin »

- Ki ajánlhatja fel először a tegeződést? 10 kérdés, amire mindenkinek illik tudni a választ
- Lilu is megszólalt a Glamour-gála botrányos celeb résztvevőiről: meglepő, mit írt róluk
- Mi Argentína fővárosa? 8 kérdés a világ földrajzából, ami sokakat megizzaszt
- Hogyan jó: jeggyűrű vagy jegygyűrű? 8 összetett magyar szó, amiről sokan azt hiszik, hogy jól írják, pedig nem
- Deutsch Anita párducmintás bikiniben: 48 évesen tökéletes az alakja a kommentelők szerint
Mire számíthat ma egy Magyarországon szülő nő, mi mindenben van döntési joga? Az augusztus közepéig tartó Az Év Szülészete szavazás kapcsán a szervező gyermek-egészségügyi portál szakértői összevetették az Egészségügyi Világszervezet - WHO - ajánlásait az aktuális hazai gyakorlattal.
Az Év Szülészete
Augusztus 18-ig értékelhetik a hazai kórházak szülészeti osztályait a kismamák a www.azevszuleszete.hu oldalon.
A szavazásban minden állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szülészet részt vesz.
Az összesített verseny nyertese mellett három kategóriagyőztest is hirdetnek a szervezők: a szülőszobai ellátás, a gyermekágyi és újszülött-ellátás, valamint a felszereltség és környezet legjobbjait ismerik el.
Az Év Szülészete versenyt harmadik alkalommal hirdette meg a leglátogatottabb hazai gyermek-egészségügyi portál, a babaszoba.hu.
A WHO még 1999-ben kiadott egy kézikönyvet a normális szülésről, amelyben összefoglalta, melyek az ajánlott és nem ajánlott eljárások.
Hol szülhet az anya?
A nemzetközi ajánlás szerint az anya dönthet arról, hol kívánja világra hozni gyermekét. Magyarországon ez sajnos csupán a szülések töredéke esetében teljesül.
A szülés helyszíne lehet intézmény - ami nem itt folyik, azt hivatalosan intézményen kívüli szülésnek nevezik. Ma már intézmény csak egyféle van: a kórház szülészeti osztálya. A szülőotthonok megszűntek, bábák vezette születésházak pedig még nincsenek. Intézeten kívül szülhet az ember bárhol - otthon, barátnőnél, bérelt lakásban -, de ennek feltételei nagyon komolyan szabályozottak.
A hatályos rendelet szigorúan kiköti, hogy ki szülhet intézeten kívül, és kik legyenek jelen a szülésnél. Ezek a körülmények ma hazánkban csak nagyon kevés nő számára biztosítottak.
Ki lehet jelen a szülésnél?
A WHO szerint ajánlott tiszteletben tartani azt, hogy az anya kit szeretne maga mellett tudni a szüléskor. A hazai kórházak 17%-ában azonban az anya nem választhat szülésznőt, 30%-ában nem lehet vele dúla. Szakértők szerint sok intézményben választani kell az apa és a dúla között, mivel csak egyvalaki jelenlétét engedélyezik. Császármetszés esetén a szülészetek kétharmadában - 66% - nem lehet bent az apa a műtét alatt. Pedig ma már a császármetszés viszonylag rövid műtét, az anya éber, a műtéti terület pedig teljesen elhatárolható. Vannak intézmények, ahol a babát az anyának csak megmutatják, hozzáérintik egy puszi erejéig, majd többnyire inkubátorban várja, hogy édesanyja fölkeljen. Kevés olyan kórház van, ahol műtét után a babát az édesapa karjaiba - esetenként mellkasára - teszik. Ez a lehetőség a császárral született kisbaba számára nagyon fontos, hiszen pótolhatja a természetes szülést követő korai összebújást az anyukával.
Hogyan szülhet az anya?
A WHO ajánlása szerint a nő választhat testhelyzetet és szabadon mozoghat a vajúdás alatt. Hazánkban a kórházak közel harmadában - 27% - erre nincs lehetőség. Ezekben az esetekben a szülések többsége félig ülő, felhúzott lábú, úgynevezett kőmetsző pozícióban történik, pedig a WHO-ajánlás is leszögezi: nyilvánvalóan káros, megszüntetendő a kőmetsző pozíció alkalmazása.
Mennyit lehet az anyával a baba?
A hazai kórházak 4%-ában az édesanya egyáltalán nem kapja meg a babát, ráadásul a császármetszéssel szült anyák gyerekei is így járnak, pedig külföldi példák bizonyítják, hogy a műtét után megoldható az azonnali bőrkontaktus. Kórházaink több mint egyharmada - 35% - nem teszi lehetővé, hogy az édesanya és a kisbaba korlátlanul együtt maradhasson a szülést követő napokban. Ezzel szemben a WHO-UNICEF ajánlása az, hogy a babák a nap 24 órájában együtt lehessenek édesanyjukkal.
Itt fogod meglátni a kicsi arcát
Ismerd meg azt a helyiséget, ahol életet adsz majd gyermekednek. Videónk segít.
A császármetszések hazai gyakorlata
A WHO állásfoglalása szerint a 10-15% feletti császármetszési gyakoriság nem indokolt. Ehhez képest Magyarországon minden harmadik baba császárral születik - 36%. Mindössze egyetlen hazai intézmény közelíti meg a WHO-ajánlást, 16%-os császármetszési aránnyal. Kórházaink egyharmadában - 30% - 20 és 30% között van a császárarány. A szülészetek 39%-ában az anyák 31-40%-a szül császárral, további 20%-ban 40% fölötti a császármetszések aránya. A rekorder intézményben pedig a szülések 56%-a császáros.