Mi történik pontosan a szülőszobán? A szülész-nőgyógyász részletesen elmondta

A kismamákban sok-sok kérdés felmerülhet a várandósság során, egy dologra azonban mindannyian kíváncsiak lehetnek: mi történik a szülőszobán? Hogy a kérdést megválaszoljuk, dr. Oláh Orsolya szülész-nőgyógyászt hívtuk segítségül, aki részletezte, hogyan zajlik egy szülés.

- Mikor kell bemenni a szülőszobára?

- Három tünet esetén mindenképpen be kell jönni a szülőszobára, ezek a rendszeres fájások, a magzatvízfolyás gyanúja és a hüvelyi vérzés.

- Mi történik a kismamával érkezés után?

- A kismama érkezése után a szülőszobás orvos feladata annak megítélése, hogy ezek valódi fájások-e, vagyis a méhszáj elkezdett-e kitágulni, a vérzés erőssége és jellege kóros-e, illetve a magzatvízfolyás vizsgálata, és annak igazolása. Ha ezek bebizonyosodnak, vagy egyéb indoka van, akkor a kismama felvételre kerül a szülőszobára.

Ezt követően a kismama megismerkedik a szülőszobával, amennyiben erre a korábbiakban nem volt lehetősége, majd a vajúdás stádiumától függően vagy a vajúdó kórterembe kerül, vagy már saját szülőszobát kap.

- Milyen vizsgálatokra kerül sor ezt követően?

- Alapvető vizsgálatok következnek, mint a vérnyomás, a pulzus és a testhőmérséklet mérése, majd egy átlagban félórás magzatiszívhang-monitorozással ellenőrizzük a magzat méhen belüli állapotát, és ezzel párhuzamosan regisztráljuk a méhösszehúzódások jelenlétét és a méh fájástevékenységét.

- Milyen gyakorisággal ismétlődnek az ellenőrző vizsgálatok?

- Ha semmilyen szövődmény nem áll fel, rendszeres fájások esetén átlagosan kétóránként történik méhszájvizsgálat, félóránként-óránként magzatiszívhang-hallgatás, ez persze intézmény- és osztályosprotokoll-függő. A vajúdás alatt szükség lehet vénás úton antibiotikum vagy infúzió adására. Ezekben az esetekben a könyökhajlatba vagy az alkar más részén vénás kanült - branült - helyezünk be.

- Mi történik a szülésnek ebben a szakaszában erős fájások hiányában?

- Amennyiben a magzatburok megrepedését nem kísérik fájások, a várandósnak nagyobb türelemre van szüksége, mivel ilyenkor jó pár óra eltelhet még addig, amíg a spontán fájástevékenység megindul, és ha ez nem történik meg, gyógyszeres fájáskeltésre, oxitocinos infúzióra lehet szükség. Eddig a szakaszig azonban a kismamák még tudnak pihenni, akár aludni, mivel a fájások nem teszik próbára őket.

-  Kérhető érzéstelenítés?

- Azokon a szülőszobákon, ahol rendelkezésre áll, a kismamák a vajúdás alatt kérhetnek epidurális érzéstelenítést, ami lényegesen csökkenti a
méhösszehúzódások alatt tapasztalt fájdalmat.

- Mikor kezdődik el a kitolási szakasz?

- Ha a méhszáj a rendszeres fájások hatására teljesen kinyílt, magyarul hozzásimult a hüvelyhez, és a magzat feje megfelelő pozícióban van, akkor a szülőcsatorna létrejöttével megkezdődhet a kitolási szak.

Ha a magzatburok eddig még nem repedt meg spontán, legkésőbb ilyenkor művi burokrepesztésre számíthat a kismama. A magzatburok természetesen a vajúdás korábbi szakaszában is megrepeszthető, ennek szükségességét a szülész orvos tudja megítélni. Fontos kiemelni, hogy a burokrepesztés nem jár fájdalommal, mivel a burokban nincsenek érzőidegek.

Szövődménymentes szülésnél a kitolási szakban a méhösszehúzódásokkal szinkronban nyomva - vagyis hasprést kifejtve -, a légzési technikára odafigyelve - ebben nagy segítséget jelent a szülésznő és a szülész orvos asszisztálása - a magzat feje egyre közelebb kerül a hüvelybemenethez, és először megszületik a fej, majd a vállak, a törzs és a lábak. Szükség lehet gátmetszésre is, ha a gát túlfeszül, szülési akadályt képez, vagy enélkül egy nagyfokú gátrepedés veszélye állna fenn. Ezt a beavatkozást lidocainos érzéstelenítés védelmében végezzük.

- Mi történik, miután megszületett a baba?

- Miután megszületett a kisbaba, még a köldökzsinór elvágása, ellátása előtt javasolt azon nyomban mellre tenni, és a köldökzsinórt csak néhány perccel később elvágni, melyet apás szülés esetén megtehet az apuka is. Ez az első bőrkontaktus több szempontból is nagyon fontos, mind a kötődés kialakulásánál, mind az újszülött külvilághoz történő gyors és sikeres adaptációjánál, és a legtöbb magyar kórházban már oda is figyelnek erre.

Néhány perccel később megszületik a méhlepény is, amelynek épségét nagyon fontos megvizsgálni, hogy ezzel elkerüljük a méhlepény méhen belüli visszamaradását, ez a lepényi szak. A lepényi szak után a szülész doktor ellenőrzi a szeméremtestet, a hüvelyt, a méhszájat és a méhet. Amennyiben a kitolás alatt szülési sérülés történt, ezt az orvos ellátja, a gátmetszés vagy a gátrepedés sebét helyi érzéstelenítésben összevarrja, ha vérzést talál, a forrását felkeresi és az okot megszünteti.

Ezután a szülést követő két órában a legtöbb szülészeten a kisbaba az édesanyával és az édesapával maradhat. Ebben a két órában a friss gyermekágyast szorosan meg kell figyelni a szülőszobán, mivel a szülést követő komplikációk egy jelentős része ilyenkor következik be. Ezalatt a szülők megismerkedhetnek az újszülöttel, ami egy nagyon meghitt emlék maradhat a kis családnak.

Ha minden rendben történt, ezt követően a kismama kikerülhet a gyermekágyas osztályra, ahol a legtöbb szülészeten a kisbabával együtt maradhat - mondta dr. Oláh Orsolya.

• terhesség
• szülés
• baba
• Gyerek